Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850

befolyásolja, annak állása biztosítva lesz. Azt azonban, aki kellőképpen nem buzgólkodik, elbocsátja, sőt szigorú büntetésben részesíti. Elrendeli, hogy az útlevél nélkül utazókat el kell fogni. Ha valakinél egy idegen megszáll, érte a házigazda felelős. A céheket összeíratja és a céhgyűléseket betiltja. Felhívja a zsidókat, hogy a római katolikus ünnepeken boltjukat tartsák zárva, és botrányt okozó munkát ne végezzenek, mert különben megbotoztatja őket. Kötelességévé teszi a községi elöljáróságoknak, hogy a zsidókat éber figyelemmel kísérjék. A lakosságot összeíratja, nemzetiségi megoszlás és foglalkozás szerint. Nyilvántartást készíttet a kő- és mészbányákról. A községek tűzoltószereit rendbehozatja. 25 botot helyez kilátásba a bíró részére, ha hanyagságot észlel.

5 A fegyverek beszolgáltatásának határidejét többször meghosszabbították. A lakosság nagy része azonban abban reménykedve, hogy fegyvereire még szüksége lesz, az elnyomók elleni küzdelemben, azokat nem adta le, hanem elrejtette. Napirenden voltak a házkutatások. Farkas nevű pécsi asztalos mesternél a házkutatás során fegyvert találtak. Letartóztatták s átadták a katonai parancsnokságnak. A Baranyavári járás szolgabírája több eredménytelen felszólítás után március 4-én ismét felhívta az elöljáróságokat, hogy a községekben lévő hadieszközöket, fegyvereket, katona ruhákat, szedjék be és 4 nap alatt küldjék be hozzá, mert különben katonasággal fog a községekben megjelenni és házkutatást tartani. A legszigorúbb megtorlással fenyegette meg, Németbóly községet, ahonnan egyetlen egy fegyvert sem szolgáltattak be.

E De nemcsak a fegyverektől féltek, veszélyes eszköznek vélték a dobokat is. Ezért elrendelték, hogy a községekben található összes dobot be kell szolgáltatni. Azt a községet, amelyben dobot találnak, 200 forint pénzbírsággal sújtják.

7 A nyugalom fenntartására irányuló legszükségesebb intézkedések megtétele után elrendelték a hátralékos adók behajtását, az árvatári pénzekről számadás készítését és a kintlevő pénzek befizetését. A községekben árvaatyákat választottak, hogy az árvatári ügyeket az uradalomtól átvegyék és kezeljék. Az árvaatyáknak az árvák vagyonáról számadást kellett vezetni, melyet felülvizsgálat végett évente az alispánhoz kellett megküldeni.

8 Március elején a magyarországi belügyek ideiglenes igazgatására Magyar kir. Ideiglenes Közigazgatás név alatt egy hivatalnoki testületet hoztak létre, melynek elnöke Szőgyéni László lett. Itt intézték mindazon ügyeket, amelyek az 1848-i törvények előtt a Helytartótanácshoz, azután a belügyminisztériumhoz tartoztak.

9 Intézkedés történt az 1848. március hó óta állított újoncok nevének és pontos tartózkodási helyének megállapítására és összeírására. A soproni kerületi katonai parancsnokság rendelete szerint ezeket kivétel nélkül újra be kellett sorozni. Az otthon tartózkodó volt honvédeket a községi elöljáróságoknak kellett az avató bizottság elé állítani, ha valamelyik megszökött, az apját tették felelőssé.

1

" Az Eszék várából a kapituláció alapján elbocsátott önkéntes tiszteket utasították, hogy jelenjenek meg a sorozó bizottság előtt. Ezek a rendeletek — amelyek amint később látjuk, makacs ellenszegülésre késztették az érdekelteket —, még a jobb érzésű jegyzőkből is ellenszenvet váltottak ki és azokat csak immel-ámmal hajtották végre. Többször sürgetni kellett az összeírás megküldését. Végül is az alispán figyelmeztette a jegyzőket, hogy amennyiben a járási és megyei tisztviselők iránti köteles hódolatot és vak engedelmességet nem tartják be, állásukból elbocsátják őket. Rendelkezés történik a magyar bankjegyeknek a forgalomból való kivonására. Március 12-én elrendelik az 1 és 2 forintos magyar bankjegyek beváltását, majd megtiltják, hogy az 5 és 100 forintos bankjegyeket bármely köz- és országos pénztár elfogadja. A fogyasztók számának növekedése, (nagyszámú katonaság)a magyar pénz elértéktelenedése, a lakosság bizalmatlansága minden papírpénz iránt, a közszükségleti cikkek és élel-