Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850

A császári ház iránti hódolatnak külső jelekkel is kifejezésre juttatása végett, minden templom tornyára ki kell tűzni a császári zászlót. A kincstári épületeket, a katonai és kamarai kapukat és karfákat előbbi állapotára át kell festeni, és az épületekre a régi címert ki kell tenni. A vármegye és városház kapuját saját színeikre festhetik. A befolyt adókat a forradalmi kormány rendeletére kiszolgáltatni tilos. Ha a tisztviselők a katonai parancsnokság által kiadott rendeletek végrehajtását megtagadnák, vagy annak végrehajtásában hanyagságot tanúsítanának, vasraverve fogságba kell őket vetni, súlyosabb esetben pedig rögtönítélő bíróság elé állítani.

3 A Baranyavári járás szolgabírája február 8-án msgküldte kerülete jegyzőinek Nugent rendeletét kihirdetés végett, s felhívta őket jelentsék be kik azok a tisztviselők, akik hosszabb idő óta távol vannak, vagy hivatalukat letették. Naponta tájékoztatást kért arról, hogy kik azok, akik esetleg a békét zavarják, s a nép milyen hangulatban van?Elrendeli, hogy a forradalmi időben kiadott minden kalendáriumot, gúny- és röpiratot, valamint torzképet rangra és állásra tekintet nélkül mindenkitől kobozzanak el. Azok nevét pedig, akik ezeket eltitkolják, vagy nem akarják leadni, jelentsék be a katonai parancsnokságra. Ugyancsak megparancsolja, hogy a jegyzők tegyenek meg mindent, hogy a nép a király atyai jóindulatáról meggyőződve örömmel térjen vissza a trón iránti hűségre. Győzzék meg a lakosságot arról, hogy az uralkodó célja a béke, rend és közboldogság.

3 A megyei és városi tisztviselők közül azokat, akik nem voltak teljesen megbízhatók, leváltották, s helyettük olyanokat neveztek ki, akik készek voltak a katonai parancsnoksággal fenntartás nélkül együttműködni. A királyi biztos továbbra is gróf Majláth György maradt. Báró Majthényi József helyett első alispánná Perczel Imrét nevezték ki, a másod alispán gróf Smiddeg Ferenc lett. Luzsevich Lászlót pécsi polgármesterré, Nagy Józsefet főbíróvá, Feszti Rajmárt pedig rendőrkapitánnyá nevezte ki a királyi biztos. Ezen kívül a megyében több főbírót, szolgabírót és esküdtet váltottak le, illetőleg neveztek ki. A közigazgatási hatóságok előtt óriási feladatok álltak. A katonai hatóságokkal együttműködve ígéretekkel, fenyegetéssel, szükség esetén szigorú büntetésekkel helyreállítani a nyugalmat. A közteherviselés bevezetésével új adórendszert kellett kidolgozni. Az úriszékek megszűnésével szükségessé vált a bíráskodási rendszer megreformálása, az árvatáraknak és az árvaügyek intézésének megyei kezelésbe vétele stb. A legsürgősebb feladat a béke és a nyugalom helyreállítása volt. A nyugalom legfőbb biztosítékának azt tartották, ha a lakosságnak nincs fegyvere. Már a Nugent által kiadott rendelet is előírta a fegyverek beszolgáltatását, az eredmény azonban nem volt kielégítő, ezért egymás után adták ki a fenyegető hangú rendeleteket. A Mohácsi járás lakosságát felhívták, hogy minden lő-, szúró- és vágófegyvert 36 órán belül szolgáltassanak be, mert a mohácsi katonai parancsnokság a határidő lejárta után házkutatásokat fog tartani, s akinél fegyvert találnak azt agyonlövik. A lakosság a halálos fenyegetés ellenére sem adta le fegyvereit, így a felhívást kénytelenek voltak többször megismételni.

4 A szolgálatot vállalt tisztviselők konzervatizmusára és az uralkodó ház iránti vak hűségére legjellemzőbb példa Bonyhádi (Perczel) István programja, akit a királyi biztos 1849. március elején a Baranyavári járás főbírájává nevezett ki. Ezt közli járása jegyzőivel, és felhívja őket, hogy a felsőbbségnek a köteles tiszteletet mindig adják meg, és a parancsokat pontosan és haladék nélkül teljesítsék. Az ő jelszava a jobbágyi alázatosság az uralkodó iránt, tisztelet és engedelmesség minden néven nevezendő felsőbbség, a papság és a földesurak tulajdona és személye iránt. Az, aki akár szóval, akár tettel ezek ellen vét, szigorú büntetésben részesül. Utasítja a jegyzőket, és a községek elöljáróit, hogy községeikben minden megmozdulásra ügyeljenek, s az izgatókat bármilyen rangúak legyenek is, hozzá jelentsék. A jegyzőknek megígéri, hogy aki mindent elkövet a parancsok végrehajtásában, és a népet kellő irányban