Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850

Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850 FÁNCSY JÓZSEF A császári csapatoknak 1849. január 30-án Pécsre történt bevonulásával és Eszék várának elfoglalásával Baranya megye a császári csapatok ellenőrzése alá került. Báró Sebottendorf őrnagyot nevezték ki pécsi térparancsnoknak, aki január 31-én felhívta a városi tanácsot, hogy tegyen hűségnyilatkozatot, mert ha erre nem haj landó, a várossal mint ellenséggel bánik. A tanács mit tehetett, megadta a nyilatkozatot, amit a megye vezetői még a csapatoknak Pécsre való bevonulása előtti napon ugyancsak megtettek.

1 Február elején kihirdették az ostromállapotot, s az országot katonai igazgatás alá rendelték. Baranya megye gróf Nugent parancsnoksága alá került, aki elrendelte, hogy: 1. Senkinek sem szabad hivatalos állása letételével a rendeletek végrehajtása alól magát kivonni, mert az ilyet mint nyilvános lázadót büntetik. 2. A hivatalos hirdetményeket a községházánál ki kell függeszteni, és a lelkészeknek a szószékről ki kell hirdetni. 3. Az élelmezés, szállásolás és a hadiadónak behajtása a régi szokások szerint érvényben marad. 4. A rögtönítélő bíróság működését azonnal megkezdi. 5. A fegyvereket ép állapotban be kell adni. Fegyverüket csak a börtönőrök tarthatják meg. 6. A megyei adminisztráció katonai ellenőrzés alá kerül. Az ellenszegülő tisztviselőket a katonai parancsnokságnál be kell jelenteni, hogy vagyonukat elkobozzák. A megye minden erejével köteles a békétlenség és lázadás bármilyen módon való terjesztését megakadályozni, és a közlekedés, valamint a postajáratok biztonságát megszervezni. A községi elöljárók a forradalmi kormánytól semmilyen rendeletet el nem fogadhatnak. Csendben és békében maradjon mindenki, mert ellenszegülés vagy lázadás esetén kímélet nélkül az egész községet büntetik. 7. A röpiratok és plakátok terjesztése, a hírlapok és politikai iratok nyomdai előállítása tilos. A szerkesztőket és tulajdonosokat le kell tartóztatni, irataikat le kell foglalni és a térparancsnokságra beküldeni. A letartóztatásról a katonai parancsnokságot azonnal értesíteni kell, ahol eldöntik, hogy az illetőket a haditörvényszék elé állítsák-e. A szerkesztők szabadon bocsátása és a lapok újra engedélyezéséről később történik intézkedés. 8. Minden kaszinót, gyülekezetet, olvasó- és más egyesületet be kell tiltani. Irataikat le kell foglalni. Az 1848. év harmadik negyedében megjelent hírlapok egy példányát a parancsnokságra be kell küldeni. 9. A forradalmi kormány által elrendelt és végrehajtott vagyonelkobzást, vagy zár alá vételt meg kell szüntetni és a javakat a tulajdonosoknak visszaadni. Ugyancsak szabadon kell bocsátani azokat, akiket politikai vétség miatt fogtak el. 10. A lakosság nyugalmának megzavarását és a volt földesurak javai ellen elkövetett kihágásokat a jövőbsn msg kell akadályozni. A népet fel kell világosítani, hogy az úrbéri tartozások elengedésére hozott törvények érvényben maradnak, s minden törvénytelen adózást megszüntetnek. Bizottmányi üléseket tartani szigorúan tilos.