Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom 1848—1849-ben

A bólyi uradalom megmaradt szántói zömükben a juhászati központok környékén voltak, éspedig:

44 a bólyi kerületben az Aglája majornál és a gyökérkertben: 1007 6/8 h. a gyulai kerületben a Mária majornál 405 h. a magyarpeterdi kerületben a Lajos majornál és Lothárdon 418 2/8 h. a kövesdi kerületben az iványi major körül 664 h. összesen : 2495 Ehhez jött még a tapolcai és a jánosi fiók gazdaság 485 7/8, ill. 172 holdja. Ezek mindegyikét a háromnyomásos rendszerben művelték még ugyan, de az ugarba egyre gyakrabban került főként takarmány vagy tavaszi vetés. A legnagyobb, a 664 holdas iványi majorsági földeket vizsgálva a következőt látjuk: I. osztály 1. tábla 2. tábla 3. tábla hold 33 1/3 33 1/3 33 1/3 1847 ugar tavaszi őszi 1848 Ö(búza) U T(burgonya takarmány) 1849 T (árpa) Ö(búza lucerna) U(árpa!) II. osztály 4 tábla 5. tábla 6. tábla 67 67 67 tavaszi ugar legelő U Ö (búza) T (kukorica) Ö (búza) T (bükkönyös) T (tiszta zab) III. osztály 7. tábla 8. tábla 9. tábla Irtásföld 1849-ben tehát: 100 100 100 64 tavaszi ugar őszi őszi U Ö (búza) Ö (búza) T (bükkönyös) T(zab U takarmány) T (conventio T—Ö (rozs bükkönyös) conventio bükköny burgonya^ 205 holdon búzát, 167 holdon zabosbükkönyt, 67 holdon tiszta zabot, 66 2/3 holdon tavaszi árpát, 20 holdon roszot, 10 holdon mag bükkönyt, 10 holdon burgonyát termeltek az iványi majorságban. Szokatlannak tűnhet, hogy a kukorica termelése elmaradt. Ez munkaigényessége miatt történt, 1848-ban is csak felesben termelték, pontosabban termeltették.

45 Változást tehát egyelőre nem tapasztalhatunk sem a művelési rendszert, sem a termelést illetően. Fő termék maradt a búza, valamint a juhászat számára a takarmány. Már korábban is valamennyi munkálatok közül a szántásra fordíttatott legnagyobb