Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom 1848—1849-ben

gondot a tisztség. Ez 4 marhás ekével történt, a 2 marhával megjelenő jobbágyot szántásra nem fogadták be. így egy szántórobot négy gyalogrobotnak számított. A megelőző évek munkaerő ráfordításának átlaga: Parragszántás: 1 holdra: 1,78 robot, 1 nap 2,29 hold szántás. Keverőszántás (2. ugarszántás): több robotot igényelt, nagyobb gondot fordítottak rá, de befolyásolta a nyári szárazság is. 1 holdra: 2,25 robot, 1 nap 1,82 hold szántás az átlaga. Vetőre szántás (őszi szántás) robotkimutatása a vetéssel együtt történt, s így a mag kihordása, beboronálása, hengerelése is benne foglaltatik. 1 holdra: 4,78 robot, 1 nap 0,85 hold szántása és elmagolása. Tisztán vetőre szántás: 12 hold mag alá készítésére 18 robotnapot használtak fel, vagyis holdanként 1,5-et Szántás nélküli vetés: 1843-ban 399 1/2 pm búzának 200 1/3 holdba történő elvetésére összesen 708 nap ment rá, holdanként több, mint 3 nap. Most, hogy mindent pénzes napszámban kellett elvégeztetni, felvetődik a gazdaságosság kérdése is. Sajnos nem rendelkezünk annyi adattal, hogy általánosítani tudnánk a megváltozott körülmények közti munkaráfordítást. Egy példából általánosítani nem lehet, csupán példaként említenénk, hogy a lothárdi 75 holdas tábla ugarszántására 81 3/4 napot fordítottak, holdanként tehát 1,09 napot. Ilyen kevés ráfordítással a robot esetében egyetlen egyszer sem találkoztunk. Viszont 1 nap alatt 0,9 holdat ugaroltak csak, míg robotban több, mint kettőt. Ez kevesebb, mint az országos átlag, amit egyes kutatók 1200—1400 négyszögölre tesznek.

46 Ez feltételezi a jobb minőségű munkát is, hisz annak idején a jobbágyok igyekeztek minél előbb elvégezni a számukra terhes szántást, hogy az uradalom békén hagyja őket. A korábbi 4 marhás szántás ára a 30 VX-os gyalognapot alapul véve 1 eke 2 Vft-ba került, most a paragszántás 2 Ft 30 X—3 Ft-ba. Ha fenti példánkat átlagnak fogadnánk el, az ugarszántásnál jelentkező többletkiadás ekénként 45 X, a holdankénti ráfordítás több, mint egyszerannyiba került. Nincs szándékunkban árszabást közölni, de az összehasonlítás kedvéért nézzünk néhány példát a kifizetett napszámokra! Korábban 1 gyalognapszám megváltási ára 30 VX. Egyes munkákra ennél kevesebbet, de többet is fizettek. Most ez 36 VX volt. A keverőszántás napszáma 3,— Vft, a vetőre szántásért 3,— Vft, a boronálás 2,— Vft-ba került. A vetésre régen 1 holdra 3,5 robot kellett, most csak 36—45 X. A gabonafélék gyomlálása már 1847-ben elérte a 24—30 X-os napi bért (1834-ben még 12 X volt), most 18—30 X közt ingadozott. Arató napszám régen : 15 garas + 1 itce bor, kaszás: 1 Vft + 1 itce bor, vagy 27—30 X + ellátás, most 1 Vft 15 X. — 1 Vft napszámot kapott egy kaszás.

47 A napszámok ára bár emelkedett, de az 1848. áprilisi felszökött szint csakhamar visszaesett a pénznélküliség következtében. A kifizetett napszámok összege általában alatta maradt a robot pénzbeli értékének, mivel kevesebb időbe tellett egy adott munka elvégzése. Az 1849. évi földművelés, a szántóföldi gazdálkodás mérlege: bevétel: 15 913 Ft 15 3/10 X pp, kiadás: 3 607 Ft 55 8/10 X pp a jövedelem: 12 305 Ft 19 5/10 X pp. (29 763 Vft)