Pécs-egyházmegyei R. Kath. Tanítók névtára Magyarország fennállásának ezredik évétől kezdve (Pécs, 1896)
45 tétől számított 40 év múlva az egész biztosított többletet kapja. 40. §. A nem állami és nem községi intézetek tanítóinak nyugdíjazásánál a tettleg nyugdijba- lépés szükségességét és jogosultságát a megyei tanfelügyelő elnöklete alatt egy vegyes bizottság dönti el, melynek tagjait felerészben az illető intézet főhatósága, felerészben a közoktatásügyi miniszter nevezi ki. Az orvost a miniszter nevezi ki. 41. §. A jelen törvény határozatai a következő fokozatos rendben hajtatnak végre: 1. A jelen törvény 2. §-a értelmében nyugdíjra jogosított és ezen törvény hatályba léptekor már alkalmazásban lévő tanítók közül csak azok kötelesek az országos néptanítói nyugdíj-intézetbe belépni, kik életük 55-dik évét még be nem töltötték vagy a 32. §. értelmében föl nem vétettek. 2. Ezen már alkalmazásban levő bárminemű nevelők s tanítóknak (tanitónőknek) 40 beszámított szolgálati év után nyerendő évi nyugdija 250 frtban, tiz beszámított szolgálati év után nyerendő nyugdíj összege 250 írt 40 százalékában, azaz 100 frtban (mely a 2-dik évtől évenkint 2 százalékkal növekedik), özvegyeik segélypénze 84 frtban, árváik segélypénze a 18—26. §§-ok értelmében állapit- tatik meg. A 8. §. értelmében beszámítható szolgálati idejük pedig 1870-dik évtől kezdve számittatik, de úgy, hogy egyfelől a 100 frtnyi nyugdijösszeg bárkire nézve is csak 1885-től növekedhetik 2 százalékkal, s másfelől az 1876. január 1-seje után elhunytnak özvegyei s árvái már 1876-dik évtől kezdve részesülnek a segélypénzben, ha az elhunyt legalább 10 — a 8. §. értelmében beszámítható •— évig szolgált. 3. Az 1. és 2. pontban nevezett mindazon
