Pécs-egyházmegyei R. Kath. Tanítók névtára Magyarország fennállásának ezredik évétől kezdve (Pécs, 1896)

46

óvók és tanítók (tanítónők) kötelesek 1875. január 1-jétől számítva befizetni az 5 százalék belépti dijat s a 2, illetőleg 3 százaléknyi évi dijat.

4. Azon tanítóknak, kik kimutatják, hogy 1875-ben betöltötték, illetőleg betöltik 55-dik életévüket, a közoktatásügyi miniszter által kitűzendő határidőig nyilatkozniok kell az iránt, hogy részesülni akarnak-e az országos néptanítói nyugdíjalapból vagy nem ?

Kik a kitűzött időig nem jelentik be, hogy részesülni kívánnak, azok mindennemű befizetések alól fölmentetnek, de viszont az országos nyugdíjpénztárból semminemű végkielégítést, nyugdijat vagy özvegy-árva-gyámpénzt nem nyerhetnek. A kik pedig kijelentik, hogy kívánnak részesülni, azok kötelesek 1875-től fizetni a számukra biztositott nyugdijösszegnek belépti dijul egyszer s mindenkorra 20 százalékát és évenkint 8 százalékát.

Az ily tanítók nyugdijának évi összege (növekedés nélkül) 100 frtban állapittatik meg, özvegyei egyszer s mindenkorra 100 irtot, árvái a rendes segélypénzt kapják. A szolgálati idő szintén ezen §. 2. pontja értelmében számittatik.

42. §. Minden iskolafentartó (kivévén a 31. §-ban fölmentetteket) köteles az iskolájában lévő mindegyik tanítói állomásért a meghatározott 12 irtot 1875. január l-jétől megfizetni, még azon esetben is, ha az illető tanító ezen §. 4. pontja értelmében nem tagja a nyugdij-intézetnek.

43. §. Újabb özvegy-, árva-gyámolitások és szolgálatra képtelenné létei miatt sürgőssé vált újabb nyugdíjazások évközben is eszközölhetők. A 65 éves életkor folytán igényelt s általában sürgős intézkedést nem szükséglő újabb nyugdíjazások mindig az iskola-év zártával foganatositandók.

44. §. A jelen törvény hatályba léptéig nyug-