Pécs-egyházmegyei R. Kath. Tanítók névtára Magyarország fennállásának ezredik évétől kezdve (Pécs, 1896)
119 tárgyak közé sorozva, de mivel ez a szem és kéz ügyességét képzi, a figyelmet ébreszti és leköti, az értelem fejlesztését igen elősegíti, az Ízlést finomítja, a jó rend iránti érzéket nagyban fokozza ; a költőtehetséget (phantásiát) mintegy teremtőerőt éleszti és szabályozza ; a gyermekeket pontossághoz szoktatja s igy a nemzeti csinosodás mivelésére hathatós eszközül szolgál : kívánatos, hogy a rajzolás népiskoláinkban is tanittassék. A rajztanitást következőleg lehet a népiskolákban sikeresen kezelni : I. és II. OSZTÁLY. Az iskolai első és második év. A tanító kezdetben az irás-tanitást megelőzőleg, úgy a beszéd- és értelem-gyakorlatoknál határozott rendben pontokat, majd egyenes vonalakat rajzoltasson, különösen arra ügyelvén, hogy a tanonczok nem annyira sokfélét Írjanak, mint inkább a táblára előrajzoltakat jól megkülönböztessék s lehetőleg pontosan utánrajzolják. A gyengébbek szoktatóul vastag papírból kivágott alakok vázlatait körülrajzolhatják. Az ügyesebbek pala-tábláikon a tanító által a nagy táblára előrajzolt egyszerű alakokat, például : keresztet, kettős keresztet, szögben érintkező és tört vonalakat rajzolhatnak. III. cs IV. OSZTÁLY. Az iskolai harmadik és negyedik év. A tanító előbb a táblára előrajzol különféle álló, fekvő, dőlt egyenes vonalakat, s igy egymás után egyenkint szögeket, három és több szögű ábrákat, úgy azonban, hogy azok ne puszta mértani rajzok, hanem valamely tárgynak, például tábla,