Pécs-egyházmegyei R. Kath. Tanítók névtára Magyarország fennállásának ezredik évétől kezdve (Pécs, 1896)

120 koczkalap, ablak, könyv, asztal, ház, templom kül­alakjának határvonalai legyenek. Majd különféle vonalakat szemmérték szerint több részre osztat, s igy keletkeztetnek különféle új alakok, például : létra, rostély. Elöljáróban csak egyenes vonalokból álló ala­kok, később a hajlott vonalak, mint a domború, homorú, hullám-vonalak rajzolására is begyakorol­tatván, vegyesen egyenes és görbe vonalokból álló alakokat is rajzolhatnak. A változatosság a rajzolást ugyan kellemesebbé és tetszőbbé teszi, de mégis főleg a szabályosságra vagyis pontos és tiszta rajzolásra kell fősulyt fektetni. Rendszerint a tanító maga rajzol elől, s a tanítványok utána és csak ily előzmények folytán nyert készségük mellett rajzoltat ismeretes alakok­hoz hasonló mintalapok szerint. Ezekben nyert ügyesség után czélszerü az egyszerűbb tárgyaknak természet után való rajzol- tatása. A mélyedés és a távlat rajzoltatásánál a rajzhálózatok használhatók. V. és VI. OSZTÁLY. Az iskolai ötödik és hatodik év. Ezen osztályok tanítványai csinos és tetszős rajzminták után egyenes és görbe vonalakból álló különféle alakokat, növényeket, egyszerű szerszá­mokat, bútorokat, épületeket, sőt állatokat is rajzol­hatnak. A tanitó inkább jó vázlatok készítésére ügyeljen, mesterségesebb árnyékolásokkal'kevésbbé vesződvén. Mig a fiukat czélszerü leend mérés után felvett különféle alakú térek, kertek, közönséges lakházak, istállók, s egyéb gazdasági épületek tervrajzai lerajzolására tanítani: — addig a leánygyermekek

Next

/
Thumbnails
Contents