Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

lévén, megfelelő ember nem akadt, de az 1841-ben Sellyére került és itt 42 évig tanítóskodó Gyulai György komoly munkát végzett. A hívek meg is szavaztak neki 200 frt. pótlékot, amelyet azonban önként átvállalt a város képviselőtestülete, s a református tanító fizetését is megtoldotta 260 frt.-tál. Gyulai György különben a Bach korszak után már két nyelven kezdett tanítani. Bodonyi Nándor, ki 1885-ben került Sellyére s aki egy emberöltőn át vezetője volt az iparosságnak, író, művész egy személyben, minden hivatalos intézkedés nélkül bevezette a magyar nyelvet a „német iskolába". Az ő idejében 1904-ben építették fel az új iskolát s szervezték a tanítónői állást.

A valószínűleg még Mária Terézia korában nyert országos vásárokon és a bécsi sertésvásárokat is irányító szerdai sertéspiacokon kívül 1874 április 4-én engedélyezték a szombati hetivásárokat is, mely ma is a környék értékesítési központja Siklóstól Szigetvárig.

1876 október 6-án tartott képviselőtestületi közgyűlésen jelentette Szűcs Károly körjegyző, hogy a terület rendezéséről szóló törvény és miniszteri rendelet következtében rövidesen átadják Sellyét Baranya vármegyének, ami pár nap múlva meg is történt. Ekkor ragasztották nevéhez a Baranya szócskát, míg az 1900. évi helységnévrendezés megint vissza nem adta ősi nevét: Sellyét. 1887-ben megalakul és 1888-ban megkezdi működését az önkéntes tüzoltótestület. Szervezője s megalakulásától kezdő- dőleg elnöke Máttyus Sámuel uradalmi kasznár.

Maga a község lélekszámban állandóan szaporodik. Különösen igen erős volt a fejlődése, épülése a szentlőrinc-nasici vasútnak 1895-ben való kiépítése és forgalomba helyezése utáni időkben. A vasút ipari készítményeinek piacot teremtett Slavóniában, s az ipar és kereskedelem rohamos fejlődését eredményezte. Most már ennek is vége ! A trianoni béke elszakította Horvátországot, s a gyönyörű Dráva-híd S. H. S. részére eső fele rozsdásodik és régi jó időknek emléke csupán.

1912-ben kiépült, de a lelkiismeretlen gonoszsággal meghúzott új országhatár által szintén megcsonkított Drávavölgyi vasúti vonal kelet-nyugat irányába is összekötötte Sellyét a világgal. A világháború idején még lüktető elevenség, pezsgő élet bizonyította az élniakarást. A férfiak a csatamezőkön aratták a babérokat, az asszonyok itthon túrták a földet, vezették a műhelyt s ápolták a

58