Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

Vöröskereszt kisegítő kórház betegeit. Derék fiai közül hatvan - hárman haltak hősi halált. Nevük már márványba van vésve, de még emlékük megörökítve nincs. (Csak a ref. egyház örökítette meg emléküket és nevüket az 1924-ben vásárolt hősök harangján.) A kegyeletest a szükségessel akarta a község vezetősége egyesíteni és miután a legszükségesebb feladat a lakosság jó ivóvízzel való ellátása, valamint a rendkívül forgalmas utcák öntözhetése, ezért ártézi kutat furattak. A 325 méteres mélységben kitűnő vízre is akadtak, amelyet azonban motorikus erővel kell majd felhajtani. Az építendő víztorony falába lesz elhelyezve a hősök emléktáblája.

A bajok, a megpróbáltatások idején tűnik ki az emberek lelki ereje, egyéni nagysága. Józanságát megmutatta Sellye lakossága a világháború utáni felfordulás idején is. Ide is eljutottak a tébolyo- dott agyak eszeveszett eszméi s bár itt is akadtak megbillent lelki- egyensúlyú emberek, a többség józansága és hazaszeretete elejét vette minden nagyobb felfordulásnak. A csaknem 3 esztendeig tartott szerb megszállás ideje a néma szenvedés és öntudatos ellentállás felemelő korszaka volt. Járási székhely volt községünk, de a főszolgabíróság, katonaság, majd csendőrség helyben létele se akadályozta meg a község vezetőit, hogy állandóan szítsák a hazaszeretet tüzét. A szerb főszolgabíró minden erőszakossága se tudta levétetni a ref. iskoláról a magyar címert s a templomban való személyes jelenléte elnémítani a magyar himnusz soha jobban szívből nem fakadt énekét, a könnybelábadtszemü magyarok ajkáról égbeszálló buzgó imádságot.

Az 1921 aug. 17-én mint egy ember állott talpra és kapott fejszére, kaszára, majd fegyverre az adóbehajtás ürügye alatt harácsolni akaró szerbekkel szemben az egész lakosság s 18-án már szerb főszolgabíró, csendőrség, majd katonaság ittléte ellenére is könnyesszemű emberek boldog örömmel nézték a megszállott területen a ref. templom tornyára először kitűzött magyar nemzeti lobogót. Pár óra alatt zászlódíszt öltött az egész község. Augusztus 21-én vonult be a magyar katonaság, csendőrség és rendőrség Langmár Gáspár, Kiss Jenő századosok és dr. Csiky Béla rendőr s. fogalmazó vezetése alatt. A diadalkapunál történt üdvözlés után a ref. templomba sietett a felszabadítók és felszabadítottak hatalmas tömege hálát adni Annak, aki velünk volt a megpróbáltatások között a múltban, őrködik fölöttünk a jelen szenvedései kö59