Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

magyarszűr, egy kanász-szür és egy szürdolmányból álló remekét bemutatta s miután azt tisztán, jól, minden hiba nélkül elkészítette, a mesterek közé felvették. Az ő nevéhez fűződik hosszú évtizede­ken át Sellye és a sellyei ref. egyház fejlődése. Az alkotásnak hatal­mas embere volt, a szó legnemesebb értelmében úr, áldozatkész lélek, világos elme. 1847-ben újból Fazekas Istvánt választották meg céhmesternek, akit 1848-ban Pontyos Péter, 1849-ben Bőhm János, majd Kardos Gábor, Szabó János, Mants Ferdinánd, Kirchner István, Hentsel Károly, Szávorits József követett a céhmesteri székben, A céhet 1879-ben ipartársulat, majd az 1884. évi XVII. t.-c. alapján ipartestület váltotta fel. Ez utóbbi felállítása mutatja, hogy mennyire fejlett volt már ekkor Sellye ipara. Jelenleg magából Sellyéből 135 önálló iparos tartozik tagjai közé, míg a hozzátar­tozó községek iparosaival együtt 171 az ipartestület tagjainak a száma. Jelenlegi elnöke Takács Lajos cipész. „Az iparosok és kereskedők köre“ az ipartestület mellett kulturális és szórakozási célból alakult. A város egészségére chirurgus vigyázott. Hogy mióta volt Sellyén orvos, nem tudjuk, de az 1830-as években már a halot­takat is Vemer Chyrurgus vizsgálta meg és 1843-ban már gyógy­szertárat is állítottak fel. A szabadságharc után, az elnyomatás idején Somogyból ismét' Baranyához csatolták Sellyét. A rendeletek ekkor Baranya megye császári királyi főnökétől érkeznek, hosszú éveken át németül. 1860-ban azonban már ismét Somogy hoz tartozott. A drávafoki körjegyzőség székhelye volt, Az 1863. évben lett jegyző a 16 éves Szűcs Károly, aki az állását 1842-ben elfoglalt Békássy József ref. lelkésszel, Fazekas Istvánnal és Fazekas Sándorral Sellyét a mai modern, élénk, szép községgé fejlesztették. Nevükhöz az alkotások egész sora fűződik. Hogy oly sokat tudtak tenni, oka, hogy a lakosság is megértette a kor intő szavát és megfogadta a vezetők jó tanácsát. . Az úrbéri elkülönzés 1865-ben minden nagyobb zavar nél­kül történt. Semmi se bizonyítja jobban a község vezetőségének szellemi érettségét, mint az, hogy 1873-ban már tornaszerek beszerzéséről tanácskozik a képviselőtestület, A tanítók fizetését kiegészíti. A róm. kát. német tanító törzsfizetése csak egy béres konvenció 57

Next

/
Thumbnails
Contents