Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
I. RÉSZ Monographiák
Bár Naszvadi András előtt csak Kölgyesi Pál nevét tudta Földvári feljegyezni, az ő neve mégis már a 18-ik a lelkipásztorok sorában. Az ő Sellyén létele alatt épült a lelkészi lakás középső része 1758-ban. 1772-ben a templomot javították meg, falait újra vakoltatták, mennyezetét újra deszkáztatták, a Piktorral kifestették, aki a mennyezet közepén ezen felírással örökítette meg a szent ecclésia igyekezetét és fáradozását: „Hoc pietatis opus Regina, Deus, Populusque consessit, iussit, fecit amore Dei.“ Földvári Sámuel szorgalmasan tudakozta a tanítók neveit is, s feljegyezte, hogy „Nem jut eszekbe a Séllei lakossoknak, hogy elejéktől hallották volna azt, hogy Sellébe a pap mellett Mester ne lett volna : De régente kik lehettek, nem tudatik. Az első kire emlékeznek Székelhidi Dániel 1750. esztendő táján." Ez természetes is, mert a református templomokkal együtt felállították az ősök mindenütt az iskolákat is, s ez egyik legrégibb és legnagyobb gyülekezet iskola nélkül nem volt soha se. Adatunk van rá, hogy 1671 óta az iskola szervezve van. Eleinte a református rektor végezte a jegyzői teendőket is. Ezt igazolja a következő egykori feljegyzés: „1826-ban foglalta el tanítói állását Fazekas Jósef, ki 4 esztendeig szolgált itt a legnagyobb* szorgalmassággal, de ekkor a Rectoriával összvekaptsolt, minden fizetés nélkül való Nótáriusi Hivatalt megunván, változtatását kérte.“ A református felekezeti iskola mellé a Mária Terézia által kiadott Ratió educationis rendelkezésére 1779-ben az uradalom akkori tulajdonosa Battyhány Fülöp felállította alkalmazottai, gyermekei számára a német iskolát is az uradalmi szerszámos félszerben. A „tanterem,“ mint az akkori ormánysági épületek általában, gerenda talpazaton épült, falai vesszőfonásúak, sárral tapasztottak s a teteje szalmával fedett volt. Fel van jegyezve, hogy téli délutánokon a tanulók kibontották a falat és megszökdöstek a német mester elől, akik sűrűn váltakoztak cserélgetve, az iskolamesteri állást a hajdúsággal, A fizetés egyforma volt : béres konvenció. Ahmann János és Deutsch Györgynek a nevét ismerjük a régebbi időből. Rendes iskola tanítói lakással együtt 1817-ben épült. A sellyei uradalom, a XVIII. sz. közepén a németbólyi és siklósi uradalmakkal együtt a Battyhányiak kezébe került. Ettől kezdve 1876-ig a szabadságharcot követő elnyomatás idejét kivéve Somogy vármegyéhez tartozott Sellye. Az 1798-ban Görög és Kerekes által kiadott Baranya vármegye térképén „Sely" város 54
