Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

Mint említettük, a reformáció első két évszázadáról írott okmány nem maradt, de érdekes adatokat találunk a sellyei ref. egyház anyakönyveiben. Földvári Sámuel ref. lelkipásztor, aki 1757-ben elfoglalván hivatalát, rendes anyakönyv vezetését kezdte meg, azt írja : „Ezen Sellei Szt. Ekklésiába való jövetelemkor az Ekklésia történeteiről emlékezet okáért feljegyeztetve nem találtam, szoros vizsgálódások után ennyit írhatok némely dirib-darab papirosokról, traditiokból : „A Séllei mostani lakosok azt mondják, hogy Attyoktól és Nagy Attyoktól hallották, hogy Sélle nem csak Filia soha se volt, sőt a Laki-hidtól, mely Kémes alatt (helyesebben Adorjás alatt) van, ez a környék mind ide járt templomba. Sőtt emlékeznek arra a traditiora is, hogy mikor a török Szigetvárát bírta és azt építtetni akarta, elhordatván a Török a szomszéd helységekben kő Templomokat Szigetbe, a Séllei Templomot az akkori lakosok bizonyos summa pénzen váltották meg." Föld- váry László : Adalékok a Dunamelléki ref, egyházkerület történetéhez című, 1898-ban megjelent munkája szerint ez az egyetlen kőtemplom állott Szigettől Nagyharsányig, a többit már lebontatta a török. Sellye és Szigetvár között is fel voltak már állítva az emberek, hogy kézről-kézre adogassák a templom köveit, amikor a hívek 80 ezüst talléron megváltották templomjukat. Az 1600-as években tehát a mostani helyen állott már a „kőtemplom" és pedig a mostanitól ellenkező kelet-nyugati irányban. Harangjuk is régen volt, mert Földvári Sámuel feljegyzése szerint „A Szent Ekklésia számára edgy uj harangot vettünk Pééts városában lakó Pichler Jósef Úri Kalmárnak a boltjában Száz Hetven forintokon, mely harangnak a nehézsége két egész mázsát tesz. Vettük pedig anno 1768. Pünkösd harmad napján“. i

A legnagyobb valószínűség szerint Sellyén született 1627-ben/ Séllyei M. István a gályarab dunántúli ref. püspök.

Földvári szorgalmasan tudakolódzott, mint írja, az akkori öregektől, hogy „mennél tovább és feljebb mehetne" az egyház történetében legalább elődeinek „elejekre," de csak Naszvadi András nevére, emlékeztek már akkor is, „holott a Naszvadi előtt már sok esztendőkkel voltak és szolgáltak itt a Séllei Ekklésiába prédikátorok, nevezetesen Kölgyesí Pál, ki is Séllei prédikátor- ságában egyszersmind az Ormány sági Tractus Seniora (esperes) is volt a közelebb múlt Seculumban az 1670. esztendő táján, amint nyilván megtetszik Lampe História Eccl. Hung. pag. 675 és 679"

53