Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
I. RÉSZ Monographiák
mérséklésébe. Az ő kormányzása alatt hozza meg resolucióját 1747-ben Mária Terézia, amely a püspök földesúr és a város lakosságának jogviszonyát véglegesen rendezi. Klimó püspök telepíti le a 38 német családot a városon kívül, alapítja meg Üj-Mohácsot velük. Eszterházy Pál püspök pedig ezt a községet 1796-ban egyesíti Mohács-csal. De nemcsak így a belső élet kialakításába folynak bele a XVIII. század nagy püspökei, de a város külső képét is ők rendezik. Nesselrod építi az első nagyobb templomot a Belvárosban. Ő veti meg a mai püspöki kastély alapjait. Klimó püspök támogatásával épül meg a ferencrendi rendház és templom. Berényi emeli a mai püspöki kastélyt, amelyet azután Eszterházy Pál fejez be. A mohácsi csata kultuszát is a pécsi püspök Király József veti meg a mai csatakápolna első megépítésével. Míg Mohácsnak szabadalmas várossá való emelésével 1840-ben a püspöki joghatóság megszűnt és Mohács kénytelen saját erejéből a további munkákat és alkotásokat vállalni. A község szervezete lassan alakul ki. A hódoltság alól való felszabadulás után 1693-ban találkozunk először a bíróválasztással. Az első jegyző nevét a vármegyei iratok Boldizsár János személyében 1716-ból jegyzik fel. A császári postahivatal 1689-ben kap helyet a város falai között s első postamester Tóth János volt. A sóhivatal és a harmincadoshivatal már 1688-ban Mohácson van. Első tisztviselője Cappeller János. A XVIII. században alakulnak ki a város határai. A Neo- aquistica commissio működésének befejezése után a déli határok rendeződnek elsőnek. Mohács ekkor veszti el Lajmért és Földvárt Jenő főherceggel szemben. Majd 1640 körül a nyugati határok szabályozására kerül a sor, amelynél a város és a környékbeli akkor megtelepedett sváb községek között nem egyszer nyílt harcra kerül a sor. Ekkor veszti el Mohács Körtvélyest és Bácsfa pusztát. Egyedül észak felé jár sikerrel a határrendezés s a mohácsi szöllőhegy, amelyen valamikor Csele, Jeneő és Nána községek feküdtek, ekkor kerül véglegesen Mohács birtokába. A század végén Mohács külső képe már teljesen kialakult s a következő század alatt csupán Mohács a XVIII. században megvont kereteket tölti ki. A XVIII. század végén kitört török hadjárat, majd az ezt a XIX. század elején követő francia háborúk egy időre megakaszt46
