Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

ják a város fejlődését. Azonban a dunai hajózás lassú fellendülése ismét pezsgést hoz a város életébe. Mohács ebben az időben válik Baranya kikötőjévé és jelentékeny kereskedelmi gócponttá fejlődik. Ezt a fejlődést nyomon követi rögtön a város kultúrális fejlődése is. Már a század elején felállítják a „Nemzeti tanodát", ahol magyarul tanítanak. 1816-ban ferences tanárok közreműködésével alsófokú gimnázium létesül, amely egészen a szabadság- harcig gyönyörű eredményeket ér el. 1840. évben pedig V. Fer- dinánd király szabadalmas város rangjára emeli Mohácsot. A szabadalomlevél 20 pontja a város egész közigazgatási szervezetét kiépíti, megszünteti a város felett a püspöki uradalom joghatóságát, első fokú törvényszéket állít fel, ahol ügyeit az uriszéktől Mohács városa teljesen függetlenül intézhette. Csupán a főbíró kijelölési jogát tartotta fenn a püspöknek, a többi tisztviselő kijelölési jogát a bíró mellé rendelt hét tagú tanácsra ruházta át. Ez még nem teljes városi jogkör volt, mert Mohács mint mezőváros továbbra is a járási főszolgabíró hatósága alá tartozik. Az abszolutizmus alatt 1855-ben a városi tanács azonban lépéseket tesz ennek elérése érdekében is, amit a helytartótanács 1857-ben engedélyez s Mohács élére 1857 július 1-ével a volt főbíró Haasz Károly személyében polgármester kerül.

A szabadságharc nem kelt a város életében nagyobb hullámokat. Az ifjúság a március 15-iki események hatása alatt szintén tüntet a szabadság, egyenlőség, testvériség mellett, eltávolítja a kétfejű sast a sóhivatal kapuja fölül. A kormány rendeletére nemzetőrséget is állítanak fel a jobbmódú férfiak vezetése alatt, azonban Eszéknek a magyar csapatok által való kiürítése után Henriquez megszállja csapataival Mohácsot. 1849 július hó 15-én a visszavonulóban levő magyar csapatok és az osztrák hadsereg között Mohács előtt kisebb harc is fejlődött ki, amely azonban az osztrákok győzelmével végződött. Mivel Mohács nemzetőrsége is a honvédek oldalán beleavatkozott a küzdelembe, a katonaság eltartásán kívül sarcot is kell fizetnie és a harangok félreverése miatt 8 napra eltiltják a harangozást.

Magában a szabadságharcban Mohács fiai az eddigi adatok szerint azonban nem igen vettek részt.

Az abszolutizmus ideje alatt Mohács autonómiáját is felfüggesztik. A város élére kinevezett tisztviselők kerülnek. Ez azután a Schmerling kormány alatt a provizórium idejében teljesen lejá47