Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
I. RÉSZ Monographiák
századok folyamán egész sereg község keletkezik, amelyek a Mohács által meg nem szállt és hozzá nem tartozó dús földön megosztoznak. Ilyen helységek : Körtvélyes, Lajmér, Lak, Földvár, Kerekegyház, Csele, Jeneő, Nána. Egészen a mohácsi vészig Mohácsnak az élete nem is áll egyébből, mint örökös harcból szomszédaival s a fennmaradt okmányok legnagyobbrésze ítélet a hatalmaskodó Mohács ellen s ezen pereknek folyományaként felvett határjárási okirat. A pécsváradi konvent 1323-ban kiadott okirata szerint Mohács a pécsi püspök birtoka. Valószínű, hogy ekkor is került Mohács a pécsi püspök földesurasága alá. Ezen időponttól kezdődőleg már az összes okmányokban szerepelnek a pécsi püspök tiszttartói : így 1374-ben Trötöl János, 1380-ban Csató (Chatu) János, 1389- ben Györfi Zsodos Pál, 1467-ben Szentpéteri János, 1478-ból Kakas Lőrinc comes és Teheke János intéző, 1487-ben Pakos Lőrinc stb. Mohács ekkor már plébánia. Plébánosai közül azonban csupán a pápai tizedjegyzékek őrizték meg egy-kettőnek a nevét. így tudjuk, hogy 1333-ban Lőrinc, 1335-ben Péter volt Mohács plébánosa, 1400-ban Vörös (Rufus) Sebestyén. Hogy maga a templom kinek tiszteletére volt szentelve, eddigi adataink szerint teljes bizonysággal még nem tudjuk megállapítani. A török hódoltság utáni egyik okmány8 Szent Borbála tiszteletére rendelt templomról beszél, viszont Vörös Sebestyén megerősítő okmányában Boldogasszony tiszteletére 9 rendelt templomról beszél, mint amelynek Vörös Sebestyén a plébánosa. Körülbelül ennyi az, amit Mohácsról tudunk az 1526. évi török hadjárat előtt. Az adatokból egy fejlődésre képes helységnek képe bontakozik ki előttünk, amely a pécsi püspök birtokát képezi. A földesurat a városban egy tiszttartó, illetve gazdatiszt képviseli, aki mellett a későbbi időben még egy intéző is feltűnik. Magát Mohácsot a XIV. századból származó okmányok „villa", míg a XV. század elejéről fennmaradt okiratok „civitas", végefelé pedig „oppidum“-képpen jelölik meg, ami fokozatos fejlődést mutat a falutól a város felé. A környékbeli falvak közül kétségtelenül kiemelkedik most 8 Püspöki levéltár Pécs. 1721. évi Visita canonica. 8 Monumenta Vaticana I—IX. 388. o. 39
