Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

már Mohács. Portáinak száma 40. Csaknem kétszer annyi, mint Szekcsőé és hétszer annyi, mint Kölkedé. Lakossága, amint azt az első összeírások igazolják, a török hódoltság kezdetén : színmagyar. Neveik után ítélve, jelentékeny számmal vannak köztük iparosok.10

Mohács a XVI. század elején lép be a történelembe, mikor a török mindjobban szorongatja a déli végek erődjeit. 1521-ben itt gyülekeznek a magyar hadak, hogy Nándorfehérvár felmentésére siessenek. Itt értesül II. Lajos király annak elestéről is.

Az 1526-iki mohácsi csata alkalmával másodszor látja Mohács a szerencsétlen véget ért királyt. Utolsó éjszakáját II. Lajos Móré pécsi püspöknek mohácsi kastélyában tölti s innen megy ki a végzetes ütközetbe, amelyben az egész magyar hadsereg és a király is elpusztul.11

Az ütközetnek közvetlen következménye volt Mohácsra annak elpusztítása. Szulejman szultán az ekkor már erődítményekkel ellátott várost felgyújtotta és a palánkjait leromboltatta.

Mohács 1541-ben került török uralom alá.12

Az 1526-iki ütközet után egyébként is gyakran látja a török császárt. 1529-ben a mohácsi síkon kötik meg János király és Szolejman a szövetséget, amely Magyarország háborítatlan birtoklását biztosítja János királynak egész életére. 1532-ben innen indul Szolejman csapataival Bécs felé, de csak Kőszeg váráig jut.

1541- ben itt telel a török csapatok egy része. 1543-ban ide jönnek Pécs kiküldöttei a szultán elébe. 1566-ban innen indul a török sereg Szigetvár elfoglalására.

Mohács megszállása éppen úgy, mint a többi dunapartí városoké és Budáé is, úgyszólván kardcsapás nélkül történt. Az

1542- ben Mohács szandzsákszékhely, parancsnoka Kaszin bég, aki a következő évben Siklós várának elfoglalásában is részt vesz.

A török hódoltság kezdetéről vannak az első megbízható

10 Vélics-Kammerer : Török defterek II. köt. 393., 396. o. Foglalkozást jelentő nevek : Kovács Imre, János, Szűcs Tamás, Dienös, Varga Mihály, Pál, Gergely, István, Kelemen, Mátyás. Szabó András, Imre, István. Mészáros András, Imre, István. Korsós Pál, Imre. Gyöngyös Pál, János. Köves Miklós stb.

11 A csata pontos helye felett még most is vitatkoznak a tudósok. Valószínű azonban, hogy egy a mai Sátorhelyről északra fekvő és elpusztult templom körül volt, melynek romjait pár évvel fedeztük fel.

12 L. Mohácsi Hírlap 1930 április 20. megjelent számát : Mikor került Mohács török uralom alá. Irta : dr. vitéz Horváth Kázmér.

40