Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
I. RÉSZ Monographiák
Baranyát hatalmába kerítette, mi sem pusztítással, sem öldökléssel nem végződött. Ezután már békésebb állapotok köszöntöttek városunkra. Az ipar és kereskedelem fejlődésnek indult. Megalakulnak a céhek s országos hírű vásárokat tart Pécs. A megyegyűlések élén püspök-főispánokat találunk, a város élén erőskezű, de hazáját és városát igazán szerető bírákat, polgármestereket. 1739-ben erős dögvész üt ki Pécsett, úgy hogy fél évre erős katonai kordonnal volt elzárva városunk a világtól. A város bel- élete semmi nagyobb megrázkódtatáson nem ment keresztül. Több ízben előfordultak ugyan erős viták, pörök Pécsnek földesúri hatalom alóli fölszabadítására nézve, de ezek eredményre nem vezettek s a város beléletére változást nem hoztak. Pécs püspöki földesúri hatalom alatt állott. 1780 január 21-én Mária Terézia királynő végre mégis fölszabadította a várost földesúri hűbér alól. Ezóta Pécs szab. kir. város. A fölszabadítási okmányt óriási ünnepség keretében, április hóban hirdették ki. 1787-ben II. József eltörölte a szerzeteseket, mely végzése igen érzékenyen hatott úgy Pécsre, mint egész Baranyára. Sok iskola, nevelőintézet, templom, társulat árván maradt, úgy hogy a városnak nagy gondot okozott új iskolák szervezése. 1802-ben akadémiánkat Győrbe helyezi át a király s csak 1828-ban kapjuk újra vissza Szepessy Ignác báró püspök közbenjárására. Az 1809-iki nepoleoni hadjárat igen sok beteg és sebesült katonát szállít városunkba, úgy hogy az összes iskolák kórházakká alakultak át. Az itt tömegesen elhalt francia katonákat a Mecseken temették el s ezek emlékére emelte 1908-ban Pécs városa a francia emlékoszlopot a város fölött. 1828-ban foglalta el báró Szepessy Ignác a püspöki széket. Uj élet kezdődik vele. Páratlan bőkezűségéből főiskola, nyilvános könyvtár — a mai egyetemi könyvtár — preparandia, sétatér stb. létesül. A város kegyelete jeléül egy utcát nevezett el róla és a sétatéren ércszobrot állíttatott neki. Pécs püspökeinek több mint 800 éve igen sokat köszönhetett. Az említetteken kívül neves volt még Király József, kiről a legszebb utcánk kapta nevét, aztán gróf Nesselrode Vilmos, Klimó György, ki szintén kapott egy utcát, Szatmáry, gróf Berényi Zsigmond és Scitovszky János, kiről a sétatér környéke lett elnevezve. A 48-as események Pécs városát is élénken érdekelték. Katies A. : Baranya és Pécs közig. Almanachja 3 33