Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

tői, végét vetvén a 143 éves török uralomnak. A legelső a várban Makár János huszárezredes volt, ki csapatával nem messze a székesegyháztól törte át a vár falát. Vitézségéért Pécs város bevétele után többrendű birtokot kapott s bárói rangra emelte a király. Róla lett elnevezve a mai Makár-hegy, mely termékeny szöllőkkel beültetett hegy volt.

Pécs városa lerázván a szenvedésekkel tele jármot, békésebb élethez jutott. A szervezés első feladata a harcba vonuló katonaság élelmezéséről való gondoskodás volt. Majd a bortermelés teljes kizsákmányolhatása és a malmok összeírása következett. A török tizenöt malmot hagyott Pécsett. A legfelső a Tettyénél állami puskapormalom volt. A magyar állam is hosszú éveken folytatta itt a puskaporgyártást.

A török kiűzés után Pécs első püspöke Radonay Mátyás, ki egyúttal főispán is volt. A vármegye újjászervezése, a város helyreállítása, a sok idegen kiűzése, a várfalak újjáépítése az ő munkája. A mai Radonay utcát, mely a felső sétatér folytatása, róla nevezték el. Pécs püspöki város lévén, a vallás terén is erős előrehaladást mutat az új korban. Szerzetesek telepednek le, kik részint tanítással, neveléssel, részint a köznép ügyes-bajos dolgaival, részint pedig lelkészkedéssel foglalkoztak. 1687-ben a Ferenc- rendiek, 1700-ban a kapucinusok és domonkosok telepedtek le Pécsett. 1702-ben papnevelő-intézet létesül stb. A házak, középületek megváltoznak s lassan alig két évtized alatt Pécsnek képe teljesen átalakul.

1704 február 1-én Sándor László és Zana György kuruc vezérek Pécs városától, mely akkor labanc volt, tíz pontban felsorolt dolgokat, ú. m. subákat, párducbőrt, darútollat, kócsagot, .. ezer pisztolyt karabéllyal, 50.000 forintot, paripákat, öltözeteket, stb. követeltek. Pécs alkudozásba bocsájtkozott a kurucokkal, miközben két lövés dördült el a kurucokra. Erre berontottak a városba, 3 napig dúltak s a német és rác lakosság közül 800-at leöltek. Ekkor Pécs Herberstein vezérlete alatt álló osztrák csapatot hívta segítségül Siklósról. E csapat legnagyobb része rác volt, kik még nagyobb öldöklést és pusztítást vittek végbe Pécsett, mint a kurucok.

Pécs a kétféle meghurcoltatás után a császári kormányhoz húzott újra, habár a magyar lakosság a Rákóczi felkeléshez szított. 1705-ben Vak Bottyán kuruc vezér Pécs városát és egész

32