Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
I. RÉSZ Monographiák
is beálltak városunkban. Az ipar és kereskedelem föllendült s az avar uralom, mely hasonló volt a húnnéhoz, teljesen megbukott. 898-ban foglalják el Pannóniát őseink hadai, a beköltöző magyarság. Baranyát és Pécs városát Anonymus szerint Ete, Ondu fia és Bojta hadvezérek foglalták el s megalapították a több mint ezer éves magyar uralmat. Ete vezér Dunaszekcsőnél jött át a Dunán. A történelem újabb kora köszönt Pécs városára a magyarok bejövetelével. Ez új kor Szent István uralmával veszi kezdetét. Szent István politikai működésének ereje a keresztény vallás megszilárdításában rejlik. Két működése esik ezekből Baranyára : az egyik a pécsi püspökségnek, a másik a pécsváradi apátságnak alapítása. Mindkettő nagy szerepet játszik a megye történetében. Az 1000-ik évben Szent István a pécsi püspökséget újjászervezte és megalapította. Pécs első püspöke Bonipertus volt, ki Szent István kancellárja volt s politikai életben is nagy szerepet játszott. 1038-ban Szent István halála után Péter került a trónra, kit valószínű Pécsett temettetett el András király. 1064-ben a pécsi székesegyházban Géza vezér megkoronázza Salamon királyt. A koronázást követő éjjel óriási tűz pusztította el a székesegyházat, a püspöki palotát és a környező házakat. Pécs belső vára a mai székesegyház környéke, ezidőben nagyszerű volt, több templom és palota díszítette, mely képes volt a királyt és vezért teljes kíséretével s ezenkívül az országnagyokat s azok kíséreteit is befogadni és alkalmasnak mutatkozott a koronázásra is. Ezutáni időkből Szent Lászlóig semmit sem tudunk városunk történetéből. László (1093) király különösen kedvelte megyénket, Pécs városát és püspökét. Alapítványában elrendeli, hogy a pécsi egyházmegye alattvalói akár nemesek, jobbágyok vagy jövevények, sem a királynak, sem a báróknak adót nem fizetnek, csupán a pécsi püspöknek stb. Egyúttal a pécsi püspöknek adományozta Nagynyáráddal határos Bog községet és Nagynyárádot. A király kiváltság levele érdekes része az is, hogy Pécsett és a pécsi püspökség területén nem létezhetett pénzbeváltó intézet, sem megyei vagy országos gyűlést nem tarthattak. Abban az időben tehát kiváltsággal korlátozták azt, amit mi ma előnyösnek és szükségesnek tartunk nemzetgazdaság szempontjából. Amint a rómaiak alatt, úgy az árpádházi királyok alatt is a 27
