Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
I. RÉSZ Monographiák
fő közlekedési útvonalak mind Pécsen mentek keresztül, sőt Baranya akkori területének útvonal gócpontja is volt, miként Baranya- vár hadi központ, Pécsvárad mint jeles apátság és Koaszt, mint a hadgyakorlatok központja. (Mislény mellett.) Pécs nem lehetett hadi célokra alkalmas, mert részben elszigetelt város volt : mögötte meredek hegység, előtte széles mocsár volt. A XII. század első felében Pécsről csak néhány püspök nevét örökítette meg a történelem. 1129 körül, mikor is Vak Bélát Pécsváradon fogva tartják, többször fordulnak meg a magyar vezérek Pécsett. Az 1170. évben Makár a pécsi püspök, ki alatt a Szentföld zarándokai Pécs városát minden ízben meglátogatták. Pécs XII. és XIII. százada, sőt a későbbi idők is szorosan összefüggnek a pécsi püspökség történetével, mert ők mindenkor nagy politikai és katonai szerepet is játszottak. A XIII. században, 1225-ben épült a Jakab-hegyen a Pálosrend zárdája, melynek romjai ma is megvannak. Városunk életéről a tatárdúlás idejéről hallgat a történelem, csupán azt tudjuk, hogy Pécs körüli falvakban pusztítottak a tatárok. Volt azonban belső viszálykodás a főispán és püspök, a káptalan és a nemesek, valamint a földbirtokosok egymás közt. A város fala ebből az időből származik. 1303-ban Baranyamegye főispánja Heysze lesz, ki Pécs városát fölégette s más károkat és igazságtalanságokat is elkövetett politikai okokból. Az utána következő főispánok megunva az örök forrongást, békésebb politikát követtek. A püspökök szereplése oly erős politikai jellegű volt, hogy nem egy pécsi püspök volt a király kancellárja, nevelője vagy más tanácsnoka. 1347-ben Miklós pécsi püspök Nagy Lajos királyt Aquilia városánál, midőn fivérének, András Szicília királyának meggyilkolását megbosszulandó, harcot vívott, a legkritikusabb pillanatban 200 válogatott vitézzel kimentette a vereségből. Nagy Lajos király uralkodása egyik legnevesebb kultúrtörténeti ideje Pécsnek. 1367. szeptember 1-én megalapítja a híres Nagy Lajos-féle pécsi egyetemet. Az egyetem alapításának egyik oka az’ alapító okmányban megnevezett ama körülmény, hogy Pécs az ország jelesebb városa volt. De Pécs egyúttal a legalkalmasabb is, amennyiben ide, az ország minden vidékéről könnyen sereglethettek a tanulni vágyók. Végül befolyással volt 28