Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

római országút nyomaira akadtunk 150 cm. mélyen a mai úttesttől. A székesegyház környékén, a Szitovszky-téren, az Apáca, Vörös- marthy, Kardos Kálmán, Káptalan, Ferenciek utcájában, a Királyutca elején, Széchenyi-téren, a gimnázium helyén és a takarék- pénztár területén, valamint a Jókai-téren falazott, nyergestetővel ellátott sírok kerültek elő. Mindezekből azt következtetjük, hogy a római világban e részen volt a temető. A tulajdonképpeni római város ezektől a helyektől délre terült el. Ezt bizonyítják a posta palota helyén előkerült hatalmas római háznak alapfalai, valamint a Rákóczi út középső szakaszán 39 római háznak alapfalai, melyek a város 1926. évi csatornázásakor kerültek elő.

Sopianae képe milyen is lehetett a rómaiak alatt ? Szűk utcák szelték keresztül a háztömböket, amelyeket bizonyára egyszerű házak és nem márványpaloták szegélyeztek. Piacán köröskörül a középületek, a templomok, hivatalok és árúbódék. Volt színháza, amphyteátruma, nyilvános fürdője, vízvezetéke és a római művelődésnek sok-sok kísérői. A mai Pécsnek belvárosa, utcáinak beosztása, a római kastellum-formára emlékeztetnek.

Pécs római kori világhírű emléke a katakomba, a festett ku- biculum, melyre igazán és méltán büszkék lehetünk. Ez azt bizonyítja, hogy Kr. u. a IV. században már Pécsett is volt kereszténység. Ezt 1780-ban fedezték fel. Római emlékekben elég gazdag a pécsi múzeum és mégis hiányos, mert a római Pécs város térképét csak részlegesen tudjuk ezek segítségével megcsinálni.

A rómaiak bukásával Pécs is más és más sorsra jut. 441-ben Attila csapatai szállj ák meg Pannóniát és városunk új uralom alá került Attila birodalma azonban csak haláláig áll fönn. A nép- vándorlás áradata 478-ik évben a gótok kezére játsza Pécs városát egész Pannóniával együtt. Nemsokára, 536-ban elfoglalják a gepidák, 570-ben pedig a longobárdok és 590-ben az Ázsiából előnyomuló avaroké lesz Pannonia és Pécs városa is, kik 200 éven át uralkodtak itt.

786-ban Nagy Károly, a frankok császárja kilenc évig tartó sok véres harc után leveri az avarokat s így Pannonia és Pécs városa is a frankok uralma alá jut. Valériát, vagyis Alsó-Panno- níát vallási kormányzás tekintetében a juvaviai, mai salzburgi érsek alá vette és Pécsett püspökséget állított. Valószínű, már a rómaiak alatt is nagyobb vallási központ, püspökség létezhetett Pécsett. A kereszténységgel természetesen békésebb életviszonyok

26