Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
IV. RÉSZ Életrajzok
a pozsonyi kir. kát. akadémián, 1914 óta pedig a magy. kir. Erzsébet tudományegyetemen a római jog nyilvános rendes profesz- szora. Jog- és bölcselet doktor, a bölcsészet római licentíátusa. Komárom vármegye tb. főjegyzője, a római arkadia tagja, a magas német lovagrend Máriakeresztese, a komáromi Jókai-Egyesület al- elnöke, az országos Magyar Es- perántó Egyesület elnöke, a Magyar Külügyi Társaság igazgatója stb. Polyglott ismeretekkel bíró jogi bíró. Ezidő szerint az egyetem rectora. Pékár Mihály dr., született 1871 augusztus 21-én, Aradon. Apja néhai Pékár Károly vasúti mérnök volt, a m. kir. állami vas- útak aradi üzletvezetőségének később vezetője. Anyja, Horváth Anna, Horváth Mihály püspöknek, a kiváló történetírónak unokahuga volt. Összes iskoláit Aradon végezte, ahol érettségit is tett. Aradról a budapesti egyetem orvosi fakultására került. Már medikus korában sokat dolgozott egyes intézetekben, majd a budapesti egyet, élettani intézetében eleinte gyakornok, majd assistens és végül adjunktus lett. Ez intézetnél egy pár hónap híjján 20 évet töltött. Közben magántanár lett a budapesti egyetemen, 1914 július 1-én Jankovich kultuszmin. az egyetemi ügyosztályba rendelte be központi szolgálatra azzal a célzattal, hogy a két új vidéki egyetem felállításával járó munkatöbblet lebonyolításában vegyen részt. A közbejött világháború az új egyetemek kérdését elodázta és ezalatt egyelőre az orvos és természet- tudományi ügyek referense lett. A háború alatt majdnem 2 évig 500 ágyas hadikórházat vezetett Újpesten, amiért megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Ugyancsak a háború alatt sokat dolgozott az Országos Hadigondozó Hivatalban, különösen a tuberkulózissal és a beteg hadiárvák ügyével foglalkozott. A háború végefelé, Apponyi kultuszminisztersége alatt megszervezett pozsonyi egyetemhez egyetemi tanárrá nevezik ki. O volt az orvosi fakultás első dékánja, aki vállalkozott az egész orvosi karnak Pozsonyban való megszervezésére. Sajnos alig, hogy az orvosi kar berendezkedett és működését megkezdette, 3/4 évi működés után 1919 január 1 -én a csehek megszállták Pozsony városát. Az egyetemnek sok nehézség között sikerült még a cseh megszállás alatt is tovább ott működnie egész 1919 szept. 22-ig, amikor a csehek az orvostudományi kart végleg beszüntették és az orvoskar tanárainak legnagyobb részét kiutasították, őt pedig 6 hétig Morvaországba internálták. Mindent, az összes felszerelést, könyvtárakat stb. elveszítve, nem sokkal a kommunizmus bukása után kerültek a pozsonyi orvostanárok az ő vezetésével Budapestre, ahol igen nagy nehézségek között egy évi szívós munka árán sikerült az egész egyetemet összes intézményeivel együtt átmenetileg Budapesten elhelyezni. Nagy érdeme, hogy a budapesti elhelyezkedést biztosítani tudta. Pécs városának a szerb megszállás alól történt felszabadítása után mint orvoskari dékán külön miniszteri megbízással már másnap Pécsett volt és azonnal megindította a tárgyalásokat a város vezetőségével az egyetem elhelyezését illető223
