Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

a pozsonyi kir. kát. akadémián, 1914 óta pedig a magy. kir. Er­zsébet tudományegyetemen a ró­mai jog nyilvános rendes profesz- szora. Jog- és bölcselet doktor, a bölcsészet római licentíátusa. Ko­márom vármegye tb. főjegyzője, a római arkadia tagja, a magas német lovagrend Máriakeresztese, a komáromi Jókai-Egyesület al- elnöke, az országos Magyar Es- perántó Egyesület elnöke, a Ma­gyar Külügyi Társaság igazgatója stb. Polyglott ismeretekkel bíró jogi bíró. Ezidő szerint az egye­tem rectora. Pékár Mihály dr., született 1871 augusztus 21-én, Aradon. Apja néhai Pékár Károly vasúti mér­nök volt, a m. kir. állami vas- útak aradi üzletvezetőségének ké­sőbb vezetője. Anyja, Horváth Anna, Horváth Mihály püspöknek, a kiváló történetírónak unokahuga volt. Összes iskoláit Aradon vé­gezte, ahol érettségit is tett. Arad­ról a budapesti egyetem orvosi fakultására került. Már medikus korában sokat dolgozott egyes intézetekben, majd a budapesti egyet, élettani intézetében eleinte gyakornok, majd assistens és végül adjunktus lett. Ez intézetnél egy pár hónap híjján 20 évet töltött. Közben magántanár lett a buda­pesti egyetemen, 1914 július 1-én Jankovich kultuszmin. az egye­temi ügyosztályba rendelte be köz­ponti szolgálatra azzal a célzattal, hogy a két új vidéki egyetem fel­állításával járó munkatöbblet le­bonyolításában vegyen részt. A közbejött világháború az új egye­temek kérdését elodázta és ezalatt egyelőre az orvos és természet- tudományi ügyek referense lett. A háború alatt majdnem 2 évig 500 ágyas hadikórházat vezetett Újpesten, amiért megkapta a Fe­renc József-rend lovagkeresztjét. Ugyancsak a háború alatt sokat dolgozott az Országos Hadigon­dozó Hivatalban, különösen a tu­berkulózissal és a beteg hadiárvák ügyével foglalkozott. A háború végefelé, Apponyi kultuszminisz­tersége alatt megszervezett pozso­nyi egyetemhez egyetemi tanárrá nevezik ki. O volt az orvosi fakul­tás első dékánja, aki vállalkozott az egész orvosi karnak Pozsony­ban való megszervezésére. Sajnos alig, hogy az orvosi kar berendez­kedett és működését megkezdette, 3/4 évi működés után 1919 január 1 -én a csehek megszállták Pozsony városát. Az egyetemnek sok ne­hézség között sikerült még a cseh megszállás alatt is tovább ott mű­ködnie egész 1919 szept. 22-ig, amikor a csehek az orvostudo­mányi kart végleg beszüntették és az orvoskar tanárainak legnagyobb részét kiutasították, őt pedig 6 hétig Morvaországba internálták. Mindent, az összes felszerelést, könyvtárakat stb. elveszítve, nem sokkal a kommunizmus bukása után kerültek a pozsonyi orvos­tanárok az ő vezetésével Buda­pestre, ahol igen nagy nehézségek között egy évi szívós munka árán sikerült az egész egyetemet összes intézményeivel együtt átmenetileg Budapesten elhelyezni. Nagy ér­deme, hogy a budapesti elhelyez­kedést biztosítani tudta. Pécs vá­rosának a szerb megszállás alól történt felszabadítása után mint orvoskari dékán külön miniszteri megbízással már másnap Pécsett volt és azonnal megindította a tárgyalásokat a város vezetőségé­vel az egyetem elhelyezését illető­223

Next

/
Thumbnails
Contents