Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
IV. RÉSZ Életrajzok
lyek a magyar filozófiai irodalom legolvasottabb művei közé tartoznak. Nagy S. János, községi bíró. Született 1894-ben Zalátán. 1912- ben vette át atyja birtokát és azt felnövelve gazdálkodik. 1929-ben lett a község bírája. A Kisgazdák Lapjában fejt ki közérdekű érdemes publicisztikai munkásságot. Németh Dénes, Baranya vármegye árvaszéki ülnöke. Született Pécsett 1887-ben. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a jogot a pécsi jogakadémíán hallgatta és itt szerezte meg a jog- és államtudományi államvizsgát. Baranyamegye szolgálatába 1910- ben lépett, 1917-ben vármegyei aljegyzővé, majd 1927-ben várm. árvaszékí ülnökké választatott. 1914 augusztusától 1918 novemberig, mint tartalékos főhadnagy katonai szolgálatot teljesített. A vármegye közönsége 1933. évi május havi közgyűlésében árvaszéki elnök helyettesi megbízást nyert. Németh Károly, mohácsi járási főszolgabíró. Született Mohácson 1876. évben. Középiskolai és jogi tanulmányait elvégezvén, az államvizsgát szerezte meg és 1899 június 29-én lépett Baranyavárme- gye szolgálatába. Előbb a központban mint gyakornok, később mint aljegyző működött, 1903. év január havában tartott vármegyei közgyűlésen szolgabíróvá választatott meg és a vármegye főispánja szolgálattételre a mohácsi járás főszolgabírája mellé osztotta be. Itt teljesített szolgálatot 1915 ápr. 15-ig, amikor is hasonló minőségben a siklósi járás főszolgabírája mellé került, hol a szerb megszállás kezdetéig, majd az 1921 augusztus 20-án bekövetkezett felszabadulástól kezdve folytatólag 1924 február hó 1-ig teljesített szolgálatot. Az 1924. év január hó folyamán tartott rendes közgyűlésen a mohácsi járás főszolgabírójává választatott meg és ma is még ezen állásban működik. A szerb megszállás tartama alatt 1919 március havától 1921 augusztus hó 20-ig a megszálló hatalom rendelkezése folytán Mohácson, közben 1920 október 17- től december 21-ig Valjevóban volt internálva. Nendtvich Andor, kir. tanácsos, polgármester. Született Pécsett 1867-ben. Középiskoláit Pécsett és Győrött, a jogot pedig szintén a pécsi jogakadémián hallgatta. Pályáját 1890-ben a pécsi kir. törvényszéknél, mint joggyakornok kezdte. 1891-ben a város törvényhatósághoz Il-od aljegyzőnek választották meg. 1893-ban I. oszt. aljegyző, 1894-ben árvaszéki ülnök, 1897-ben tanácsnok, 1898-ban árvaszéki elnök és polgármester helyettes és 1905- ben Pécs szab. kir. város h. polgármestere, 1906 júniusában megválasztott polgármester. Ez állásában mind a mai napig a város érdekeit szolgálja és nála a polgármesteri cím valóban azt jelenti, hogy ő a város legelső polgára. Érdemei elismeréséül számos kitüntetést kapott és az egyetem felállítása érdekében kifejtett munkásságáért 1927 december havában az Erzsébet kir. egyetem avatta díszdoktorrá, a kormányzó úr pedig a II. oszt. magyar érdemkereszttel tüntette ki. Neuber Ernő dr., egy. ny. r. tanár. Szolnokon 1886-ban született. Atyja tábornok-orvos volt. Középiskoláit a budapesti Markó-utcai 220
