Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

főgimnáziumban végezte. Amidőn egyetemi tanulmányai befejezté­vel orvos-doktori diplomáját el­nyerte, kórbonctani tanulmányok folytatása céljából Petrich Ottó professzor mellett működött. 1912- ben Réczey professzor vezetése alatt álló sebészeti klinikán műtő- növendék lett. A műtővizsga le­tétele után Verebély Tibor pro­fesszor klinikáján folytatta tanul­mányait. 1915-ben a Margitszigeti tartalékkórház vezető sebésze, 1916-ban a III. sz. sebészeti kli­nika tanársegéde volt. Klinikai munkája mellett a háború alatt a Wahl-féle segédkórházat is ve­zette. 1918-ban mint ezredorvos a klinika sebészcsoportjának ve­zetője Belgrádban működött. 1919- ben a szolnoki tartalékkórházat vezette. 1921-ben az I. sz. sebé­szeti klinika első tanársegéde, majd 1925-ben „A sebészeti dia- gnostika“ c. tárgykörből magán­tanár lett, majd a Bakay profesz- szor eltávozásával a pécsi Erzsé­bet egyetemen megüresedett sebé­szeti tanszékre ny. r. tanárrá nevezték ki. O Oberhammer Antal, volt ország- gyűlési képviselő és városi fő­jegyző. Született Kislippón 1871- ben. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a pécsi jogakadé­mián jogot hallgatott és államtu­dományi vizsgát tett. 1893-ban Pécs város szolgálatába lépett. 1898-bana város rendőrfőkapitánya lett. 1918-ban a polgárság óhajára Pécs város kormánybiztosi tiszt­ségét töltötte be, de a megszálló szerb csapatok ez állásából el­mozdították és ekkor mint a város főjegyzője és helyettes polgármes­tere teljesített szolgálatot. Az 1922. évi második nemzetgyűlési válasz­tások alkalmával Pécs város első kerülete mint pártonkívülit nem­zetgyűlési képviselővé választotta meg, azonban nemsokára belépett az egységespártba. Az 1926. évi országgyűlési választások alkal­mával Pécs város egységespárti lajstromán mint listavezető kapott mandátumot. A város törvényha­tósági bizottsága 1929. évben örö­kös tagjává választotta. Agilis és a közjó érdekében mindenkor ál­dozatos életét az 1930. év április havában bekövetkezett elhunyta törte ketté, mélységes gyászba bo­rítva nemcsak szerető családját, hanem városát is. Öllé István, Baranyavármegye másodfőjegyzője és tb. vármegyei főjegyző. Született Pécsett, 1886- ban. Középiskolai és jogi tanul­mányait Pécsett, a cisztercita rendi főgimnáziumban és a pécsi jog­akadémián végezte, katonai köte­lezettségének is Pécsett, a 19. honvéd gyalogezrednél tett eleget. A vármegye szolgálatába 1909- ben lépett, 1913-ban szolgabíróvá lett megválasztva s ezen minő­ségben Sásdon, Siklóson, Mohá­cson, Szentlőrincen, majd ismét Sásdon teljesített szolgálatot. 1929- ben választatott meg vármegyei másodfőjegyzővé s a vármegye fő­ispánja ugyanezen évben tb. vár­megyei főjegyzővé nevezte ki. Ozanich Gyula, DGHT. bányafő­felügyelő, a pécsi bányakerület fő­nöke. Temesvárott született 1887- ben, ahol a főreáliskolában érett­ségi bizonyítványt szerezve Sel­mecbányára a bányászati főisko­lára került, ahol tanulmányait 21 Aves korában befejezte. Az 1908/ 1909. évben Klostemeuburgban 221

Next

/
Thumbnails
Contents