Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

Krisztián György, városi főmér­nök, tb, műszaki főtanácsos. Szü­letett 1879 nov. 11-én Pécsett. Gépészmérnöki oklevelét a m, kir. József műegyetemen nyerte el. Az 1905—1913. években gyári gépészmérnök az Egyesült Izzó­lámpa és Villamossági R. T.-nál, Pohl E. és Társai szombathelyi gépgyárában és a Ganz és Társa Danubius gép-, waggon- és hajó­gyár R. T.-nál. 1913 február 1-én városi osztálymérnök, 1925 dec. 28-án tb. műszaki főtanácsos. Krisztics Sándor dr., egy. ny. r. tanár. Született 1890 január havá­ban Budapesten. Középiskolai ta­nulmányait a kegyesrendiek buda­pesti gimnáziumában, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem jogi karán végezte. Itt 1911-ben a jogbölcseleti pályadíjat, 1912-ben pedig a politikai pályadíjat nyerte el pályaművével. Jogi tanulmá­nyai alatt a budapesti kereske­delmi akadémia kétéves akadé­miai tanfolyamát is elvégezte és biztosítási diplomát nyert. 1912 novemberében a jogtudományok, 1913 februárjában az államtudo­mányok doktorává avatták a buda­pesti egyetemen, 1919 decembe­rében a budapesti tudományegye­tem jog- és államtudományi ka­rán a politika magántanárává ne­vezték ki. 1912 decemberében Budapest székesfőváros könyv­tárának hivatalnokává nevezték ki, majd az 1917. évben könyv­tárossá választották. A Terület­védő Liga közgyűlése 1918. év decemberében főtitkárává válasz­totta s a fővárosi könyvtárból egyelőre szabadságoltatott. Mint a Területvédő Liga főtitkára, az önálló magyar nemzeti propagan­dának egyik megalapítója és szer­vezője volt. A kommün alatt ellen- forradalmi ténykedése miatt ötévi kényszermunkára ítélték s a buda­pesti Margit-körúti katonai fegy- házban a kommün megszűnéséig súlyos rabságot szenvedett, A kommün megszűnése után 1919 szeptembertől december végéig sajtófőnök helyettes volt. 1920-ban mint a magyar béke delegáció tagja két ízben is volt Párisban a béke- konferencián. 1922-ben a londoni Sociologiai Intézetben és az ox­fordi egyetemen tartott előadáso­kat. A Területvédő Liga feloszla­tása után a Magyar Nemzeti Szö­vetség főtitkára lett. Majd 1924 májusában a Magyar Sociographiai Intézet igazgató állását foglalta el. 1926 január havában a pécsi Erzsé­bet tudományegyetem jogi karára a politika és jogbölcselet nyilvá­nos r. tanárává neveztetett ki. Kussinszky Sándor dr., Baranya- vármegye árvaszéki ülnöke. Szü­letett Karádon, (Somogy m.) 1881 - ben. Középiskolai tanulmányait Kalocsán és Pécsett, a jogot a pécsi püsp. jogakadémián végezte, ugyanitt szerezte meg előbb az ál­lamtudományi, majd a jogtudomá­nyi államvizsgálatot. Baranyavár- megye szolgálatába 1904-ben lé­pett, 1909-ben várm. aljegyzővé és 1913-ban árvaszéki ülnökké választatott. A szerb megszállás elején, 1919. évben a megszálló hatalom Vinkovcére internálta, ahol 3 hetet töltött. Ugyanezen évben a Sásdon megszervezett árvaszéki kirendeltséghez ment ki szolgálattételre, ahol 1 évet töltött eleinte előadói, majd vezetői mi­nőségben. A pécsi Erzsébet tudo­mányegyetem működésének első évében, 1924-ben az államtudo­mányok doktorává avatta. 213

Next

/
Thumbnails
Contents