Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
IV. RÉSZ Életrajzok
L Lenkei Lajos, a „Pécsi Napló“ főszerkesztője. 1864-ben Pécsett született. A cisztercita gimnázium elvégzése után a kereskedelmi pályára készült, de édesatyjának, a legrégibb pécsi hivatásos újságírónak váratlan elhunyta következtében 19 éves korában már arra kényszerült, hogy a „Fünf- kirchner Zeitung“ német nyelvű hetilap szerkesztését vegye át. Ebből a lapból rövid idő alatt hetenként megjelenő modern hetilapot fejlesztett. Az első távirati hír is ebben jelent meg Pécsett először. Néhány évvel később megindította a „Pécsi Újság" c. napilapot Perczel Béni ország- gyűlési képviselő főszerkesztésében. Akkor már a „Pécsi Napló“ is megjelent. Ez nem bírta a versenyt, amiért is fuzionált vele és „Pécsi Napló" néven ezen idő óta a vidéki sajtó egyik legelterjedtebb orgánumává fejlődött. E lapnál való munkássága csakis a szerb megszállás alatt szakadt meg egy időre. Ezt a rövid néhány hónapot is nem pihenésnek szánta, hanem megírta a „Negyven év Pécs életéből" c. könyvet, amelynek nagy sikere volt. Lieber Ferenc dr., a siklósi járás főszolgabírája. Született Ba- ranyavármegye Ujpetre községében 1875-ben. A középiskolai tanulmányok elvégzése után a jogot Pécsett végezte és Kolozsváron szerezte meg az államtudományi tudori oklevelet. Bara- nyavármegye szolgálatába 1901- ben lépett és Pécsváradon, mint közig, gyakornok, majd 1906-tól mint szolgabíró és utóbb mint tb. főszolgabíró teljesített ugyanott szolgálatot. A szerb megszállás alatt Sásdon, azt követőleg Pécsett és Szentlőrincen működött tb. főszolgabírói minőségben, míg 1924-ben a siklósi járás főszolgabírójává választatott meg, hol jelenleg is szolgál. Linder Ernő, a „Dunántúl“ felelős szerkesztője. Született 1886- ban a baranyamegyei Majs községben. Középiskoláit Budapesten és Pécsett végezte. Második ke- reskedelmista korában az Ifjú Világnak volt a munkatársa, az első tárcája a Budapest-ben jelent meg Odondászok címmel. Iskolái elvégzése után közigazgatási pályára lépett, majd Pestre ment és a Magyar Állam munkatársa lett. Utána szerkesztette a Katholikus Tudósítót ; Nyíregyházán a Szabolcsi Hírlapot, Szerkesztőségi tagja volt a Révai Lexikonnak is. Tizenhét éve a helybeli Dunántúl napilap szerkesztője és volt idő, mikor egyídőben három lapnak is a felelős szerkesztője volt : Dunántúl-nak, Pécsi Ujlap-nak és a Világháború Heti Postájá-nak. Sokat utazott külföldön, igy bejárta Afrikát, Olaszországot, Németországot stb. Két könyve jelent meg eddig : a Malom-ember, regény és Várom a babámat, történetek. Lipokatics János, polgármesterhelyettes, főjegyző, Mohácson született 1879-ben. Középiskoláit Zom- borban végezte, jegyzői oklevelet Budapesten nyert. Pályáját Duna- szekcsőn, mint segédjegyző 1899- ben kezdette. 1902-ben Mohács községhez került, mint fogyasztási nyilvántartó, 1905-ben községi pénztárnoknak, 1914-ben jegyzőnek, 1918-ban községi főjegyzőnek választják meg. A szerb megszállás alatt sok üldöztetésben 214
