Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

pozsonyi állami kórház gazdasági hivatali ellenőre. 1919-ben a cseh megszálló hatalom Pozsonyból ki­utasította. A pozsonyi egyetem budapesti működése idejen meg­bízást nyert a gazdasági ügyek vitelére, majd az egyetem Pécsre helyezésekor a gazdasági hivatal megszervezésére. 1924-ben e hi­vatal gondnoka, 1927-ben igazga­tója lett. Legutóbb egyetemi ma­gántanárrá habilitálták. Tagja a Magyar Közgazdasági Társaságnak s munkálkodik a gazdasági iroda­lom terén is. Nagy természetba­rát, a Magyar Turista Egyesület tagja és a Mecsek Egyesület vá­lasztmányi tagja. Kastner Jenő dr., egyetemi ny. rk. tanár. Született 1892-ben Ma- gyardiószegen (Pozsonyin,) Elemi és középiskolai tanulmányait Zsol­nán és Kecskeméten végezte. 1909—1913-ig az egyetem böl­csészeti fakultásátBudapesten hall­gatta mint a Báró Eötvös József collégíum tagja. 1913-ban Párizs­ba ment és a „Sorbone“ hallga­tója lett egész 1914-ig. 1914-ben katonának vonult be, résztvett az egész világháborúban és 1919-ben szerelt le. 1919-ben a budapesti V. kerületi főreáliskola tanára lett egész 1924-ig, mikor is a pécsi Erzsébet tudományegyetem ny. rk. tanárává nevezték ki. 1923-tól 1924-ig a római magyar történeti intézet helyettes igazgatója volt. Katona János, városi főmérnök, tb. műszaki főtanácsos. Született 1873 március 28-án Szegeden. Építészi oklevelét a m. kir. József műegyetemen nyerte el. 1898 okt. 1-től 1900 május 15-ig magánal­kalmazásban volt. 1900 máj. 15-én a Máv. szolgálatába került, majd 1903 augusztus 19-én h. osztály­mérnök Pécs városánál, 1904 aug. 13-án osztálymérnök, 1913-ban tb. főmérnök, 1925-ben tb. műszaki főtanácsos lett. Kämpfner Árpád dr., fogorvos. Született 1896-ban Pancsován. Ta­nulmányait önerejére utalva ki­tartó szorgalommal magánúton vé­gezte el és 1923-ban mint családos ember tett érettségit Budapesten. Mint tanuló Budapesten a legne­vesebb fogtechnikusoknál sajátí­totta el ismereteit, majd Miskol­con önnállósította magát. 1923- ban Pécsre kerül és itt az egyetem orvosi fakultására iratkozik be. 1929-ben avatták a Pécsi Erzsé­bet tudományegyetemen orvos­doktorrá. Különböző magyar fogor­vosi szaklapokban ismertek szak­irányú írásai. Kis Gál János, várm. törv. biz. tag. Született 1887-ben Zalátán. Töröksztmiklóson végezte a gazda­iskolát és 1918-ban vette át atyja 30 holdas birtokát. 1929 óta vá­lasztott tagja a vármegyei törvény- hatósági bizottságnak, Kollár István, áll. vizsgázott fo­gász. Kiskőszegen 1882 június 13-án született és ugyanott vé­gezte iskolai tanulmányait is. Pá­lyáját Budapesten kezdte meg és 1906 decemberében szülővárosá­ban, Kiskőszegen nyitotta meg önálló fogműtermét. 1913 január 21-én tette le a fogászati állam­vizsgát. A világháború alatt kato­nai szolgálatot a 26. egészségügyi csapatosztagnál, Hercegovinában teljesített. Pécsett 1922 januárjá­ban telepedett le és azóta vezeti megyeszerte ismert fogászati mű­termét. Működésének huszonöt­esztendős jubileumát 1931-ben ünnepelte, amikor a város külön­böző iparos és társadalmi testü­14 211

Next

/
Thumbnails
Contents