Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
IV. RÉSZ Életrajzok
pozsonyi állami kórház gazdasági hivatali ellenőre. 1919-ben a cseh megszálló hatalom Pozsonyból kiutasította. A pozsonyi egyetem budapesti működése idejen megbízást nyert a gazdasági ügyek vitelére, majd az egyetem Pécsre helyezésekor a gazdasági hivatal megszervezésére. 1924-ben e hivatal gondnoka, 1927-ben igazgatója lett. Legutóbb egyetemi magántanárrá habilitálták. Tagja a Magyar Közgazdasági Társaságnak s munkálkodik a gazdasági irodalom terén is. Nagy természetbarát, a Magyar Turista Egyesület tagja és a Mecsek Egyesület választmányi tagja. Kastner Jenő dr., egyetemi ny. rk. tanár. Született 1892-ben Ma- gyardiószegen (Pozsonyin,) Elemi és középiskolai tanulmányait Zsolnán és Kecskeméten végezte. 1909—1913-ig az egyetem bölcsészeti fakultásátBudapesten hallgatta mint a Báró Eötvös József collégíum tagja. 1913-ban Párizsba ment és a „Sorbone“ hallgatója lett egész 1914-ig. 1914-ben katonának vonult be, résztvett az egész világháborúban és 1919-ben szerelt le. 1919-ben a budapesti V. kerületi főreáliskola tanára lett egész 1924-ig, mikor is a pécsi Erzsébet tudományegyetem ny. rk. tanárává nevezték ki. 1923-tól 1924-ig a római magyar történeti intézet helyettes igazgatója volt. Katona János, városi főmérnök, tb. műszaki főtanácsos. Született 1873 március 28-án Szegeden. Építészi oklevelét a m. kir. József műegyetemen nyerte el. 1898 okt. 1-től 1900 május 15-ig magánalkalmazásban volt. 1900 máj. 15-én a Máv. szolgálatába került, majd 1903 augusztus 19-én h. osztálymérnök Pécs városánál, 1904 aug. 13-án osztálymérnök, 1913-ban tb. főmérnök, 1925-ben tb. műszaki főtanácsos lett. Kämpfner Árpád dr., fogorvos. Született 1896-ban Pancsován. Tanulmányait önerejére utalva kitartó szorgalommal magánúton végezte el és 1923-ban mint családos ember tett érettségit Budapesten. Mint tanuló Budapesten a legnevesebb fogtechnikusoknál sajátította el ismereteit, majd Miskolcon önnállósította magát. 1923- ban Pécsre kerül és itt az egyetem orvosi fakultására iratkozik be. 1929-ben avatták a Pécsi Erzsébet tudományegyetemen orvosdoktorrá. Különböző magyar fogorvosi szaklapokban ismertek szakirányú írásai. Kis Gál János, várm. törv. biz. tag. Született 1887-ben Zalátán. Töröksztmiklóson végezte a gazdaiskolát és 1918-ban vette át atyja 30 holdas birtokát. 1929 óta választott tagja a vármegyei törvény- hatósági bizottságnak, Kollár István, áll. vizsgázott fogász. Kiskőszegen 1882 június 13-án született és ugyanott végezte iskolai tanulmányait is. Pályáját Budapesten kezdte meg és 1906 decemberében szülővárosában, Kiskőszegen nyitotta meg önálló fogműtermét. 1913 január 21-én tette le a fogászati államvizsgát. A világháború alatt katonai szolgálatot a 26. egészségügyi csapatosztagnál, Hercegovinában teljesített. Pécsett 1922 januárjában telepedett le és azóta vezeti megyeszerte ismert fogászati műtermét. Működésének huszonötesztendős jubileumát 1931-ben ünnepelte, amikor a város különböző iparos és társadalmi testü14 211