Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

ági- és szerzeményt vagyon örökösödési jogunkban (1927). Mohács fejlődéstörténetének vázlata (1928). Mohács II. József korában (1929). Délbaranya és trianoni szerződés revíziója (1931). A cs. és kir. 52. gy. e. történetének rövid összefoglalása (1932). Kéziratban: Mohács történelme a szerb megszállás alatt. Az 52. gyalogezred története. Háborús Napló (4 kötet) Mohács demográfiái fejlődése. Mohácsi görögkeleti püspökség és annak székhelye. A mohácsi fe- rencrendi zárda története. Mohács újratelepítése visszafoglalása után 1686—1740, A II. mohácsi csata stb. Belső munkatársa Dunántúl napilapnak és munkatársa Duna- vidéknek és Mohácsi Hírlapnak.

Horváth Mihály, várm. számvevőségi főtanácsos. Született Szigetváron 1880-ban. Középiskolai tanulmányait a pécsi cisztercita főgimnáziumban végezte. 1901-ben Budapesten letette az államszám- viteltani államvizsgát s ugyanezen évben Baranya vármegye szolgálatába lépett. 1903-ban — a régi vármegyei számvevőség és pénztárak államosítása folytán — szolgálattételre a pécsi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez került, ahol a m. kir. pénzügyminisztérium pénzügyi számtisztté, 909-ban sz.-ellenőrré, 918- ban számvizsgálóvá, 1921-ben pedig számvevőségi tanácsossá nevezte ki. 1924-ben — a pénzügyi és vármegyei számvevőség szétválasztása folytán — újból Bara- nyavármegyénél nyert szolgálati beosztást, mint a m. kir belügyminisztérium alá rendelt vármegyei számvevőségi tanácsos. 1930-ban a belügyminisztériumtól számvevőségi főnők-helyettesi megbízást,

1932-ben pedig számvevőségi főtanácsosi címet és jelleget kapott.

Huba Aladár dr., Baranyavár- megye árvaszéki ülnöke. Született Szigetvárott, 1893-ban. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a zeneíhüvészeti főiskolára kerülve, hegedűmüvészi pályára készült. Céljáhak elérésében a világháború kitörése és katonai szolgálatra történt bevonulása akadályozta meg. A jog- és államtudományi államvizsgát a pécsi jog- akadémián szerezte meg, míg az államtudományok doktorává a pécsi Erzsébet tudományegyetemen avatták. Baranyavármegye szolgálatába 1918-ban lépett s 1922- ben vármegyei aljegyzővé választották. 1929-ben a vármegye főispánja tb. várm. II. főjegyzővé nevezte ki, majd 1932-ben árvaszéki ülnökké választatott.

Huzella Lajos dr., városi tiszti főorvos. Vácott született 1887 március 22-én. Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte. Az orvosi diplomát 1912. évben nyerte el. Ezután tényleges katonai szolgálatba lépett. 1913-ban a budapesti I. sz. női klinika gyakornoka lett Bársony professor mellett. Itt 1918. év végéig működött. Közben egy évig a szerb harctéren, félévig pedig Kecskeméten teljesített szolgálatot, mint ezredorvos. Az 1919. évben h. körorvos volt Alsónémedin, majd 1919 októbertől 1922 évi január hóig Budapesten a Timót utcai hadirokkant utógondozó intézet igazgató-főorvosa. Az 1922. évtől 1928 májusáig Kalocsa város ügyvezető tiszti orvosa. Ezen állásában érte a kitüntetés, hogy a Rockefeller-alap amerikai, illetve angliai tanulmányútra küldte. Az

207