Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

közönsége sietett leszámolni a történtekkel, elsősorban a katasz- trális munkálatokkal, melyeket mint veszedelmeseket, örök eltűnésre ítélt.

A lezajlott küzdelmek nyomán éledezni kezdett a nemzeti szellem. A vármegye 1807-ben kiadta „Tiszti szótár‘‘-áts az 1808. évtől magyarul vezette gyűlési jegyzőkönyveit, Nemzeti létünk további kiépítésének reform-munkáját azonban megakasztották a francia háborúk. Vármegyénket súlyos pénz- és véráldozatok terhelték ; ismételten kiállította a nemesi felkelő sereget, 2000 munkással ott volt a komáromi vármunkánál, élelmiszereket szállított az eszéki és péterváradi várhoz, az ercsi dunai hajóhíd építéséhez 500 embert rendelt ki. A területünkön tömegesen elhelyezett, a háborúból visszatért, beteg katonák gondozása szinte az elvisel- hetetlenségig szakadt ránk. Kiapadtak erőforrásaink s a vármegye mindig áldozatkész és konzervatív közönsége hazafias ellenzék szellemében 1813-ban megtagadta a törvénytelen katonaállitást. Magatartásáért kénytelen volt érezni a bécsi hatalom üldözését, mely titkos feljelentések alapján hosszas eljárást indított csaknem az egész vármegyei tisztikar ellen. Az aknamunka azonban nem törte meg a vármegye vezetőségének erejét s az alkotmányvédelem mellett helyi érdekeink szolgálata nem egy életrevaló eszmét vet felszínre.

Intézkedések történtek a XIX. század harmincas éveiben a Dráva és a Pécsi-víz szabályozása iránt. A vízszabályozások folytán nagykiterjedésű pihent föld került művelés alá. Ily mocsárszárítási munka közben került napvilágra 1823-ban a harkányi hévvíz. A vármegye ismételten lépéseket tett az 1802. évben Győrbe helyezett pécsi kir. akadémia visszaszerzése iránt. A gondolatnak állandó ébrentartása báró Szepessy Ignác püspök lyceumi alapítványával szervezett új akadémiát eredményezett, melynek örökébe a Pozsonyból száműzött Erzsébet tudományegyetem lépett 1923-ben. Az olasz származású Passardi által a XVII. század végén Pellérden meghonosított selyemtenyésztés fellendülése körül a XIX. század első felében sokat buzgólkodott a megyei hatóság s annak előmozdítása érdekében külön választmányt alakított.

A reform országgyűlések korában a közjogi küzdelmek közepette vármegyénk hivatalos álláspontja a konzervatív szellem fenntartása. Az úrbéri viszonyok rendezésében az 1843. ország- gyűlésen a nemesség megadóztatásával magáévá teszi a köz18