Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
I. RÉSZ Monographiák
teherviselést, de még küzd az ősiség mellett. Az ellenzék gróf Batthyány Kázmér vezérlete alatt egyre nagyobb tért hódít s az 1848. év elején vezetéshez jut a vármegyében. A szabadságharc évének legkiemelkedőbb eseménye a polgári vármegye megalakulása, a nemzetőrség szervezése s a Dráva mellékén fenyegető horvátok elleni tevékenység, melynek ered- ményekép a szabadságharcosok kezébe kerül az eszéki vár. Az 1849. évi ostromállapot alatt Jellassich és Stokucha hadai garázdálkodva vonulnak át vidékünkön s ránk szakadt az abszolitiz- mus. A hazájukért szenvedők könnyhullatása áztatja a szűknek bizonyult börtönöket. A kesergők hajnalvárását az 1867. évi kiegyezés derűs nappá varázsolja s azóta vármegyénk újból alkotmányos erő, a magyar kultúrának és közgazdasági alkotásoknak tevékeny elő- harcosa. A kor színvonalán álló iskolák épülnek s népoktatásunk országos viszonylatban is kedvező. Közhasznú intézmények létesülnek : a mohácsi „László-közkórház“ s a vármegyei „Ferenc József árvaház“. Mezőgazdaságunk az okszerű gazdálkodás elveinek alkalmazásával erőteljes fejlődésnek indult s hathatós emelője az 1872-ben alakult „Baranyavármegyei Gazdasági Egyesület“. Szöllőinknek a filoxera-vész által az 1890-es években bekövetkezett pusztulása 296 szöllőtermelő községünknek mérhetetlen kárt okozott és számtalan község teljes anyagi romlását vonta maga után. A megyeszerte teljes erővel megindult védekezés csak évek múltán volt képes termelésünk ezen legrégibb és világhírű ágát újból lábraállítani. Az állattenyésztés céltudatos fejlesztése folytán annak nem egy ága az országos átlag felett áll, simenthali szarvasmarha tenyésztésével pedig az egész országban vezet. Ipari tekintetben Baranya vármegye a Dunántúl egyik legnagyobb iparos megyéje ; különösen fejlett a kőszénbányászat. Kereskedelmünk szárnyalása a múlt század 80-as éveiben a Budapest-pécsi és Villány-eszéki vasútvonal megnyitásához fűződik és a közleke- kedési műúthálózat nagyarányú kiépítésével egyre élénkülő forgalmat mutat. E virágzó vármegye békés alkotó munkáját az 1914-ben kitört világháború és az ezt követő események egyidőre újból megbénították. Az elvesztett háború után a vármegye — a hegyháti járás legnagyobb részének s a pécsi és pécsváradi járás egykét községének kivételével — szerb imperium alá került. 2* 19
