Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

r-' ban végezte. Jogi vizsgáit Pécsett a püspöki joglyceumban, doktorá­tust pedig Budapesten a Pázmány tudományegyetemen tette le. 1915 máj. 15-én bevonult a cs. és kir. 10 huszárezredhez, mint önkéntes. A világháborúban az orosz, román és olasz harctereken küzdött. 1918 aug. havában Asiágónál hadifog­ságba esett és az angliai „Doning- ton Hall“ hadifogolytáborban volt 1919 okt. hó végéig, amidőn haza­került. A harctéren 2 ízben sebe­sült meg. A Kormányzó Ür Ofő- méltósága 1924. évben vitézzé avatta. A megszállás megszűnté­vel vármegyei szolgálatba lépett és különösen a járási szolgálat terén tevékenykedett. 1931 július 15-én a pécsváradi főszolgabírói állásra helyettesítették és ez év szeptember havában a várm. tör­vény hatósága által ez állásra meg is választatott. Horváth János egyetemi főker­tész. Született 1884-ben Kapos­váron. Iskoláit ugyanott végezte. Hosszabb ideig működött Balaton- földváron. Ezt követőleg 1912-ben állami szolgálatba lépett és a m. kir. budapesti tudományegyetemi kertészet kötelékébe került. Itt 1918-ban főkertésszé nevezték ki. A m. kir. Erzsébet Tudomány- egyetemnek Pécsre történt áthe­lyezésével ezen intézmény kerté­szetének vezetését vette át. Vitéz Horváth Kázmér dr., árva- széki ülnök. Született Felsőszent- mártonban (Somogy m.) 1893. évi május hó 10-én ősrégi tanítócsa­ládból. Középiskoláit a pécsi áll. gróf Széchenyi István főreáliskolá­ban, jogi tanulmányait a pécsi jog­akadémián végezte. Állami és jog- tudományi doktorátusát a pécsi Erzsébet tudományegyetemen sze­rezte. 1913-ban Pécs város díj- noka. Mint ilyen vonul a világ­háborúba és mint tart. főhadnagy szerel le. 1919-ben a Pécsi Est szerkesztője. 1920-ban Kaposvárt vezeti a Baranyai ügyosztályt. 1921-ben a Somogyi Üjság felelős szerkesztője. Felszabadulás után ismét átveszi a Pécsi Est szer­kesztését. 1925 április 24-én vá­lasztják meg Mohács város aljegy­zőjének. 1931-ben veszi át az árva­szék vezetését. 1926-ban avatják vitézzé. Tevékeny részt vesz a közéletben. Elnöke a Frontharco­sok Szövetsége mohácsi főcsoport­jának. Hadnagya mohácsi járás és Mohács megyei város vitézeinek. Főtitkára a Magyar Nemzeti Szö­vetség mohácsi köre elnökségé­nek, a Mohácsi Hadastyán Beteg- segélyző Egyesületnek. Titkára a mohácsi II. Lajos Múzeumegye­sületnek. Választmányi tagja a Mohácsi Credo Egyesületnek, a pécsi állami főreáliskola volt nö­vendékei Szövetségének, a Magyar Nemzeti Szövetségnek Budapes­ten stb. Tagja a Berzsenyi Dániel irodalmi körnek Kaposvárt, a Kát. Hírlapírók Pázmány Péter egye­sületének, a Janus Pannonius Iro­dalmi Társaságnak stb. Kitünte­tései : I. oszt. tiszti vitézségi érem, III. oszt. katonai érdemkereszt, Signum laudis ismételten, II. oszt. vitézségi érem, bronz vitézségi érem, II. oszt. Német vaskereszt, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem, Hadi emlékérem, 1912/13 emlékkereszt, Polonia Restituta lovagrend tagja és lovagkereszt­jének tulajdonosa. Irodalmi műkö­dést is fejt ki. Művei : Baranya demográfiái fejlődése (1925). Mo­hács útmutatója (1926). Trónörök­lési jogunk fejlődése. (1927) Az 206

Next

/
Thumbnails
Contents