Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

s minden szigorlatát „kitűnő “eredménnyel tette le. 1900 október 21-én az egyetem tanácsa orvosdoktorrá avatta fel. Már egyetemi tanulmányai alatt úgy elméleti, mint gyakorlati téren feltűnt, majd tanulmányai elvégzése után szigorlóorvos korában 1900 szept. 1-én díjtalan gyakornok, 1901 jan. 1-től 1907 február 16-ig hat éven át második tanársegéd volt a budapesti I. sz. kórbonctani intézetben Generisch tanár mellett. Közben egy évet külföldi tanulmányúton töltött. 1907 február

16- tól az I. számú kórbonctani intézet első tanársegédje, emellett 1909 január 1-től a budapesti magy. kir. állami gyermekmen- helynek is prosectora volt, ahol teljesen önállóan működött 1918 szeptember 1-ig. 1911 december

17- én a budapesti kir. magy. tudományegyetem orvoskari tanártestülete magántanárrá képesítette, 1912 november 1-én pedig adjunctus lett az I. számú kórbonctani intézetben. 1914 januárban a budapesti székesfővárosi Szent István kórház boncoló főorvosává nevezték ki, ahol 1917 szeptember 1-ig működött. A háború alatt 1914 júliustól 1915 februárig az északi harctéren mint zászlóalj- orvos főnök tett szolgálatot. 1915 februártól 1915 májusig a csász. és kir. XVI. sz. helyőrségi kórház laboratóriumába volt beosztva, majd 1915 májustól 1916 májusig a sátoraljaújhelyi harctéri betegmegfigyelési állomáson mint laboratóriumi vezető és consiliarius szolgált. 1916 májusában a budapesti honvéd helyőrségi kórházba osztották be és 1918 áprilisban törzsorvosi rangot kapott. Közben 1916 május 29-én a budapesti

orvoskari tantestület javaslatára az egyetemi rendkívüli tanári címmel tüntették ki, 1917 május hóban a magy. kir. állatorvosi főiskola tanártestülete a kórbonctani tanszékre hívta meg. Majd újabb külföldi tanulmányokat folytatott Németországban. 1918 januártól 1918 augu. 31-ig az államorvosi főiskolán működött, mint a kórbonctan nyilv. r. tanára. Végül a pozsonyi magy. kir. Erzsébet tudomány- egyetem meghívására 1918 évi április hó 3-án a kórbonctan egyetemi nyilv. r. tanárává neveztetett ki. Pozsony megszállása után 1919 november 30-án a székesfőváros a Szent Rókus kórház boncoló főorvosává nevezte ki, ezen állásában megmaradt 1924 novemberig, amidőn a Pécsre helyezett magy. kir. Erzsébet tudomány- egyetemen újra elfoglalta tanszékét. Az 1931—32. évben az egyetem rectori méltóságát viselte.

Erdősi Emil, a Pécsi Ipartestület főjegyzője, az „Iparosok Lapja" szerkesztője-. Pécsett, 1895- ben született. A cisztercita gimnáziumban tett érettségit, amely után a községi közigazgatási pályára lépett. Működését Tolnamegyében, Máza községben, mint segédjegyző kezdte meg. Mint tart. hadnagy az orosz, román és albán harctereken vett részt a világháborúban. Katonai szolgálata alatt kitanulta az asztalosmesterséget és mint az első pécsi iparosszervezet a „Pécsi Asztalosmesterek Szövetsége" jegyzője résztvett az „Iparosok Szövetsége" megszervezésében, melynek főtitkára lett. 1920-ban megjelentette az „Iparosok Lapja" c. szaklapot, amelynek azóta felelős szerkesztője. 1922—25-ig „Pécsi Lapok" c.

198