Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

napilap felelős szerkesztője volt. Jelenleg főtitkára a „Magyar Ká­dáriparosok Országos Egyesüle­tének“ és főjegyzője a Pécsi Ipartestületnek. Ugyancsak ő szer­keszti a „Magyar Kádáripar" c. szaklapot is. Esztergár Lajos dr., városi jog­ügyi és népjóléti tanácsnok. 1894 május 28. Abrudfalván született. Főiskolai tanulmányait Debrecen­ben végezte el és ott szerezte meg a doktorátust is. 1920 julius 1-én m. kir. rendőrfogalmazó, 1929 december 2-án Pécs városánál tanácsnok. Hadkötelezettségének a m. kir. 21. honvédgyalogezred kötelelékében tett eleget s mint tart. hadnagy szerelt le. Kitünte­tései a Károly csapatkereszt és sebesülési érem. Esztergály Zoltán, (esztergák). 1865-ben Aszódon született. Kö­zépiskoláit az aszódi Petőfi gim­náziumban végezte, majd a Ludo- vika akadémiára vétetett fel. Itteni tanulmányainak befejeztével közel 12 évig a 20-as honvédeknél szol­gált. Kilépve a honvédség kötelé­kéből a MÁV.-hoz került. A há­ború mint állomásfőnököt Karló- czán találta, ahol a „Timok“ had­osztály betörésekor, állomásán tanúsított bátor magatartásáért az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján kapta. 1917 után a belgrádi vasúti különítmény ke­retében dolgozott és az összeom­lás idején szervezte a hadsereg vasúti visszavonulását. Menekülé­sekor Szabadkán a szerbek utol­érték és mint az ottani irreden­tizmus megszervezőjét és a sze­gedi kormány összekötő futár­ját bebörtönözték, majd át- toloncolták a magyar határon. Debrecenbe kerülve vezető sze­repet vitt a keresztény nemzeti mozgalomban. A déli részek fel- szabadulásakor Pécsre jön és a szétszórt nemzeti erők egyesíté­sében vett élénk részt. Elnöke volt az EME és VOGE helyi csoportjának, vezető szerepet vitt a keresztényszocialista szervezke­désekben. Kossuth-szakálas alakja még ma is megszemélyesítője a fajvédő eszméknek. Éva László, közigazgatási ta­nácsnok. Született 1895-ben Óbe­csén. Középiskoláit Cegléden, jogi tanulmányait Pécsett végezte. 1918- ban közigazgatási gyakornok Mo­hácson. 1922-ben szolgabíró. 1924 szeptember 24-én Mohács város közigazgatási tanácsnokává vá­lasztották. F Faluhelyi Ferenc dr., egy. nyilv. r. tanár. Már ifjú gyermekkorában került Pécsre. Itt végezte a cisz­terciták főgimnáziumában közép­iskolai, a püspöki jogakadémián a jogi tanulmányait. Jogtudori ok­levelének a budapesti egyetemen történt megszerzése után bírósági szolgálatba lépett. Előbb Nagyka­nizsán gyakornok, majd Győrben törvényszéki jegyző. Két és fél évi távoliét után azonban 1914 novemberében már megint vissza került Pécsre, mint a jogakadémia nyilv. rendkívüli tanára. Bírósági szolgálata alatt megindult irodalmi tevékenysége alapján a pécsi püs­pök a magyar közjog, nemzetközi jog, jogbölcselet és politika taná­rává nevezte ki. Két évre rá meg­szerzi az egységes bírói és ügyvédi oklevelet, majd a budapesti egye­temen magántanári képesítést nyer a nemzetközi jogból. Közben Pécs társadalmi életében is élénk részt 199

Next

/
Thumbnails
Contents