Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
I. RÉSZ Monographiák
lőtt. A nagykiterjedésű uradalmak tulajdonosai nem laknak a megye területén s jövedelmüket az országon kívül költik el. Ezzel szemben a terhek tetemesen növekedtek s a jobbágyság az adók súlya alatt görnyedt. Az adózó nép helyzetének javítását célozta az 1765. évi Ürbéri Szabályzat. Bevezetése, minthogy a jobbágyságnak eddig úrbér alá nem tartozott néhány java adótárgy lett, valóságos parasztzendülést okozott, melyet az 1766/7. évi tél folyamán csak katonai erővel sikerült lecsendesíteni. Az általános művelődés és népnevelés az egyházak kezén van s mint a hitfelekezeti érdekek érvényesülésének egyik ütközőpontja, nem egyszer háttérbe szorul. A Mária Terézia alatt megindult népoktatási mozgalom nagyobb érdeklődést kelt a kérdés fontossága iránt, de a rendszerben megnyilatkozó idegen szellem nem talál termékeny talajra. A felsőbb oktatásnak azonban lelkes híve a vármegye. A Karok és Rendek Pécs hajdani főiskoláját kívánták életrekelteni, mikor 1751-ben utasítják követeiket, hogy az országgyűlésen szót emeljenek több egyetem és akadémia fölállításáért. A vármegye kormányzata érezte a fokozottabb fejlődés szükségességét, de a fennállott közigazgatási tagozottság mellett képtelen volt aránytalanul kibővült munkakörének megfelelni. Elképzelhető-e, hogy a siklósi járásnak a kiskőszegi Dunától egész Somogy- vármegye határáig terjedő közigazgatási egysége négy tisztviselővel megközelítően is kielégítse csak az úrbériség rendezéséhez fűződött népjóléti érdekeket? Ezért a vármegye közönsége 1777- ben a mohácsi és szentlőrinci járások létesítésével újraszervezte a közigazgatási beosztást. Ez a hat járásos tagozódás a pécsváradi járás szervezésével csak 1871-ben szenvedett változást s azóta csekély átalakulással ma is működik. Nyolc évtized múltán ilykép külső szervezetében is megerősödve, vármegyénk felkészült a fokozott munkára, de II. Józsefnek fegyveres erőre támaszkodott, alkotmányellenes idegen légkörét nem tudta elviselni. A kezdő és jószándékú újításokkal szemben tanúsított engedékenységet lelki forrongás követte. Egyesek elhagyták hivatalaikat ; akik az erőszakos újításoknak még útjában voltak, azokon központi hatalom túlad. Megszűnt a vármegye neve is és beleolvadt a tíz kerületre felosztott ország „Pécsi kerületéibe. Az erőszak azonban nem válhatott a haladás'és fejlődés szilárd alapjává. Az 1790. év elején megtörtént a visszaalakukísC’ A megye /& Katies A. : Baranya és Pécs közig. Almanachja 2
