Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
I. RÉSZ Monographiák
BARANYAVÁRMEGYE írta : MÉRŐ JÓZSEF dr., Baranyavármegye főlevéltárosa Baranyavármegye a Duna és Dráva szögletében fekszik, északon Tolna, nyugaton Somogy vármegyék által határolva. A világháború előtti területe: 5.106 négyzetkilométer, népesség száma : 302.656. A trianoni határok között megmaradt területe : 3.963 négyzetkilométer, népesség száma : 240.043. Északi részét az erdőkben és kőszénbányákban gazdag Mecsek-hegység borítja ; legmagasabb csúcsa a Zengő. A Duna és Dráva közötti része mezőföld, mely a hatalmas Margita-szigetet is magában foglalja, a Nagyalföldhöz csatlakozik. Déli részében a Villány-siklósi dombvidék emelkedik ; lejtőin terem a világhírű villányi vörösbor. Éghajlata mérsékelt, hasonló az alföldi klímához ; évi csapadéka kielégítő. Termőföldje javarészt szántó, igen gazdag szöllőkben, de van elegendő rétje, legelője s erdeje. Ásványos vizei közül a harkányi 63°-os kénes hőforrás és a legújabban feltárt sikondai földes-meszes hévvíz érdemel figyelmet. A lakosság túlnyomó része őstermelő ; ipara és kereskedelme Pécs, Mohács, Siklós, Szentlőrinc, Mágocs gócpontokkal jelentékeny. Vasút 342 km. hosszúságban hasítja a csonka vármegyét. Műúthálózata 662 km. Az anyagi jólétnek mindezen kedvező feltételei mellett a közművelődési viszonyok is kedvezők, úgy hogy Baranyavármegye méltán sorolható hazánk legvirágzóbb vármegyéi közé. Története az ősnépek kultúrájának gazdag nyomait őrzi. Az ifjabb kőkorszak telepei behálózzák egész területét ; a fölszínre került bronzkori leletek, több bronz-öntőműhely értékes bizonyítékai a fejlődő művelődésnek. A keltákkal fellépő vasműveltség új ízlésű iparának termékei elég gyakoriak vármegyénkben. A pannonoknak nevezett kelták a Krisztus utáni első században római főhatalom alá kerültek s fokozatosan elrómaisodtak. Vidékünk az akkori római tartománynak Pannonia secunda, később 9
