Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

P. Valéria néven ismert keleti részéhez tartozott. Pécs (Sopianae) a polgári kormányzó székhelye. A római sas uralma alatt az egykori kelta telepeken, a védelmi jelentőségű dunamenti hadíút táján íejlettebb községek alakulnak s ezekkel nekilendül az anyagi és szellemi élet, melynek útjelzői Pécsett s a vármegye minden részében napfényre került római leletek bősége. Megyénket több római út szelte keresztül. Ezek a magyar középkorban is nagy jelentőséggel bírtak s rajtuk jártak a II. Endre korában Baranya- vármegyén áthaladó keresztes hadak. Pécs, előkelő polgári város s egyúttal központja a keresztény életnek, melynek európai jelentőségű emléke a IV. századból eredő őskeresztény festett sírkamra a mai székesegyház mellett. A rómaiság kora javítja és gonddal műveli a földet, meghonosítja a szöllőművelést, kifejlett kereskedelmet folytat, élénk ipart űz, magas szintre emeli az agyag- és fémművességet s mozaikkészítéssel is megörökíti emlékét.

A római uralmat elsöpri a népvándorlás. Az V. század elején Pannóniának baranyai része már a hunok földje. Az Attila halálával széthullott egységes hun birodalomnak dunamenti részén belső forrongás és tülekedés között germán törzsek küzködnek egymással, hogy egy század leforgása alatt eltűnve, a több mint két századon át hatalmon volt avaroknak adjanak helyet. Ezeket a frankok törik össze a VIII. század végén s az ő alattvalóik hódoltak meg a 900. év derekán Alsó-Pannoniát megszálló őseinknek.

Árpádtól Szent Istvánig csak krónikás adatok szólnak vidékünkről. Anonymus szerint Baranyát Ete és Bojta vezérek foglalták el. A megszálló nemzetségek telepedésí viszonyainak állandóságát föltételezve, a későbbi oklevelekben említett itt lakó s nagy tekintélyre emelkedett Aba, Kán, Kalán, Győr nemzetségek lehettek azok, akik már a honfoglalás óta itt éltek.

Szent .István király egyházi és politikai új berendezkedése lezárja a vezérek 100 éves harci korát s hazánk a kereszténység befogadásával megnyílik a nyugati műveltség előtt. Ebbe a nagyjelentőségű átalakulásba megyénk a várszervezettel, a pécsi püspökség és a pécsváradi apátság megalapításával kapcsolódik be.

A baranyai várszerkezet királyi javaknak egyházi és nemesi szállás-birtokokkal átszőtt, még nem tömör egysége a Mecsek- hegylánctól a Duna-Dráva szögletéig. Mint déli véghely Baranya- várra és Koasztvárra támaszkodva fontos honvédelmi feladatokra

10