Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Baranyavármegye általános jellemzése
90 nyavármegyében első a tengeri termelésben. Figyelemre méltó a járás babtermelése, különösen a kisebb birtokosoknak a tengeri között történő bab-termelése. Sajnos a termelt babíajták sokfélesége miatt annak értékesítése nehézségekkel jár. Diósviszló, Gyűd, Siklós és Nagyharsány környékén jó eredménnyel foglalkoznak a korai burgonya és korai zöldségfélék termelésével. Állattenyésztés Szarvasmarhatenyésztés Az egész kamarai körzetnek ez az egyetlen magyar marhatenyésztő vidéke, amely átterjed a szomszédos szentlőrinc- járásra is. Itt a szilajmarha még egy tömegben található, másutt azonban mindenütt csak elszórtan. Az Ormányság községei tenyésztik, helyesebben tartják gulyabeli ridegtartás módra. A nagykite.jedésü, de egyébként gyenge legelőkön az állomány minősége is meglehetősen gyenge, ami az aránylag kis testben és vékony csontozatban jut leginkább kifejezésre. Legtöbb magyar tehén (100-140 között) a következő községekben van. Vejti, Rádfalva, Kovácshida, Hirics, Drávcsepely, Drávapalkony, a Cun és Besence. A községeken kívül főkép a sellyei Draskovich grófi uradalom foglalkozik magyar marhák tenyésztésével. A nyugati piros-tarka szarvasmarha évről-évre nagyobb teret hódit és a magyart mindjobban kiszoritja. Legnagyobb az állomány Nagyharsány, Siklós, Vajszló, Beremend, Diósviszló és Vókány községekben. A nyugati marhák tejelés ellenőrzése és törzskönyvezése 4 községben folyik és pedig Beremenden, Kisjakabfalván, Vó- kányban és Villányban. A járás szarvasmarhatenyészetének jellege vegyes, kb. 60 százalékban nyugati és 40 százalékban magyar. Lótenyésztés Ez is vegyes jellegű, felerészben meleg-, felerészben pedig hidegvérű. Jellemző, hogy a Baranyavármegyei Hidegvérű Tájfajta Lótenyésztési Egyesületnek ez a járás az egyik működési körzete és a járásból Siklós és Kémes községek tartoznak hozzá. Az egyesületnek mind a két községben fedeztető állomása van. Legtöbb hidegvérű anyakanca Vajszlón (120—130) és Vókányban (100 — 120) van. A melegvérüek főfészkei : Beremend, Siklós, Nagyharsány, Matty, Siklósnagyfalu és Old. Itt a kancák száma mindenütt meghaladja a 100-at, sőt helyenként a 200-at is eléri. Nagyobb és jellegzetesebb ménes vagy uradalmi lótenyésztés a járás területén nincs.
