Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Baranyavármegye általános jellemzése
89 200 drb. hiz. szarvasmarha, 500 drb. hiz. sertés, 50 q. dió, 400 hl. vörös, 600 hl. fehér bor. Olvasókör. Kjző : Benkő Albert V., kmgb. elnök Jäckl József V., kb. alelnök v. Bernât Ferenc V., kb. jegyző Benkő Albert V. kfjző. Rt. Fürnickl András V., Müller Bálint F., Jäckl József V., v. Bernât Ferenc V.. Szélig János V., Eschker János V., Herbert János V., Szélig József V., Hauck János V., Gasz Bálint V. Pt. Vincze Ferenc V., Veintraut János V., Tillmann György F., Schnell Boldizsár V., Gungl Antal V., Treszner Pál F., Schmidt Bálint F., Trabert József V., Studer József F., Schmidt János F. Siklósi járás Területe : 107.181 kát. hold. Lakossága : 34.390 A Dráva balpartján elterülő sikvidékü járás 93 százalékos magyar lakossággal. A járás területére esik a szinmagyar lakosságú „Ormány- ság“ legnagyobb része, az a sajnálatosan legkritikusabb „egykés“ terület az egész vármegyében, sőt a kamarai körzetben. A járás székhelye Siklós történelmi nevezetességű hely. Ősi apátsága a bencéseké volt. A kolostort Siklós vára védelmezte, amely már 1191-ben a Siklósyak birtokában vçlt. A XIV. században a Garaiak, majd később Korvin János birtokába jutott. 1401-ben Gara négy hónapig itt tartotta fogságba Zsigmond királyt. A várat a törökök 1543-ban elfoglalták s a török iga alól 1687-ben szabadult fel. A kolostorba ferencrendie- ket telepítettek. A járás egyik nevezetessége Harkány-íürdő, 64 fokos kénes vizével, a köszvényes, csuzos bántalmakban, bőrbajokban és hurutokban szenvedők kedvelt gyógyhelye. Növénytermelés A járás legnagyobb része „öntés“-talaj, amely a Dráva, a Fekete-viz, a Pécsi-viz és egyéb csatornák és kisebb patakok hordaléka. Nyugati részén homok talajok húzódnak végig, mig a Siklós, Gyüd, Nagytófalu, Csarnóta, Kis- és Nagy-Harsány, Kistapolca községek között elterülő rész barna hegyi talaj, mely alatt mészkőzet van. Siklóstól északra egy vékony sávban vályogtalaj húzódik végig. Siklóstól délre és nyugatra azonban az öntés és homok talaj váltakoznak. Mezőgazdasági művelés szempontjából a járás talaja közepesen jónak mondható. A csapadékviszonyok kedvezőek, 700 milliméteren felüli csapadékmennyiséggel. Jellemző a siklósi járás csapadékviszonyaira az is, hogy a májusi és júniusi esőmennyiség bőségesebb, ami ugyan az aratási munkákat többször megzavarja, de a kapás-növények termelése szempontjából előnyt jelent. A járás területén 18.500 k. hold jut a búzának és alig 500 holddal kisebb terület a tengerinek. A siklósi járás Bara-
