Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)

Zalavármegye általános jellemzése

498 Juhtenyésztés Jellemző a sok községi juhnyáj. Zalamegyének ebben a járásában van a legtöbb községi birka. A falusi nyájak a leg­vegyesebb összetételüek. Legnagyobbrészt racka és racka ke­resztezésekből állnak. Legtöbb anyabirka a következő közsé­gekben van : Balatonhenye (370), Szigliget (330), Talliándörögd (283), Kapolcs (182) és Zalapetend (103). Szőlő-, gyümölcs-, és zöldségtermelés Szőlő- és borgazdaság A tapolcai járás nemcsak Zalavármegyének, hanem az Alsódunántulnak, sőt csonka Magyarországnak egyik legjelen- tőségteljesebb vidéke úgy szőlő-, mint bortermelés szempont­jából. A járás területén fekszik a Tokajhegyalja után következő legjobb borvidékünk : a történelmi jelentőségű Badacsonyi Borvidék. A járás egész területét behálózó vulkanikus eredetű he­gyek alkotta ritka jó fekvések, a talaj sajátságos összetétele és különleges minősége, a járás déli szélét határoló Balaton vizé­nek hatása alatt kialakult rendkívül kedvező kiima és végül az itt termelt szőlőfajták gondos megválasztása együttvéve teremtették meg a tapolcai járás európai, sőt világhírű szőlő- kulturájának feltételeit. A vidék ritka jó minőségű borainak legjavát a Badacsonynak a Balatonra lenyúló fekvéseiben szüretelik. A Badacsonylábdihegytől Badacsonytomajig elhúzódó szőlőterületeken termelt borok kivétel nélkül különleges zamatu, nehéz, tüzes, testes fehér pecsenyeborok. Finomabb pecsenye és jó minőségű asztali fehér és színes borokat termelnek a járás kétharmadát kitevő keleti hegyvidékén a Szigliget, Szent- György, Csobánc és Halápihegy vidékén is. Szigliget, Hegy­magos, Raposka, Nemestördemic, Nemesgulács, Kisapáti, Káp­talantóti, Gyulakeszi, Díszei, Zalahaláp, Hegyesd, Zalapettend, Balatonhenye, Monoszló, Szentbékkálla, Köveskál, Mindszent- kálla, Viriustelep, Szepezd, Kővágóőrs, Révfülöp és Rendes neves szőlő- és bortermelő helyek. Jó minőségű fehér és szines pecsenye és asztali borokat termelnek a járás nyugati szegélyén fekvő községek szőlős­gazdái is. A Bakony-hegységnek ide áthúzódó nyúlványai neves szőlőtelepitvények létesítését tették lehetővé. Lesence- istvánd, Lesencetomaj, Lesencenémetfalu, Nemesvita és Bala- tonederics borainak minősége szintén ismert és keresett. Amilyen kiváló minőségű a járás bortermése, oly finom, zamatos a csemegeszőlője is. A vármegye területén a tapolcai járás termeli a legtöbb és legjobb csemegeszőlőt. Nagy meny- nyiséget termelnek a Badacsony, Szigliget és Szentgyörgyhegy vidéki, valamint ‘a Balaton mentén fekvő községek szőlős­gazdái.

Next

/
Thumbnails
Contents