Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
497 A tapolcai járás 30 éves csapadékátlaga 685—764 mm. között váltakozott a járás különböző helyein. A tapolcai járásban a gabonatermő terület évi átlagban mintegy 13.500—14.500 kát. hold, ebből őszi búza 4500—5000 rozs 6500—7500, tavaszi árpa 2000—2200, őszi árpa 350—450, zab 1000—1200 kát. hold. Kapásnövényekkel évente cca 6000—7000 kát. hold van bevetve, amely a következőképen oszlik meg : tengeri 3000— 3500, burgonya 2000—2200, takarmányrépa 600—700, dinnye 30—40 kát. hold. A kapásnövények trágyázásával, általában a talaj-táperő visszapótlásával kacsolatban megemlíthető, hogy a járás területén éppen úgy, mint a balatonfüredi járásban az istálótrágyát inkább a szőlő területek trágyázására fordítják, ami a mezőgazdasági növénytermeléshez szükséges talajerő visszapótlás rovására történik. A járás területén kisebb mértékben borsó és lencse termelés is folyik. — Máknak, mint főterménynek termelését a nagyobb gazdaságok űzik. Babot köztesnövényként 1500—1700 kát. holdon termelnek. A 14.000 holdnyi legelőterület és 10.000 holdnyi rét terület mellett a járásban mintegy 4000 kát. holdnyi szántóföldön termelnek szálastakarmányt. A járásban a lucerna termelése van a lóhere felett, amennyiben 1000—1200 kát. holdon termelnek lucernát és 900—1000 kát. holdon lóherét. A baltacím termelés eléggé felkarolt a járásban és mintegy 150—200 holdon termelik. Muharral 100, biborherével 500—600 hold van évente átlag bevetve. Állattenyésztés Szarvasmarhatenyésztés Tiszta nyugati pirostarka jellegű. A legtöbb tehén Tapolca, Talliándörögd, Badacsonytomaj, Köveskál és Monostorapáti községekben van. Törzskönyveztető uradalmak : Eszterházy Pál herceg Gyulakeszi, Eszterházy Pálné grófné Szigliget, vitéz Rédey László Ciframajor (Szigliget) és Károlyi József gróf Cserimajor (Lesencetomaj.) Lótenyésztés Többségben van a melegvérű ló. A megoszlás kb. 60 százalék meleg és 40 százalék hidegvérű. Legnagyobb a vérbeli kancák száma Tapolcán és Köveskálon. A hidegvérnek főképp Kővágóőrsön és Tapolcán vannak jelenlősebb mértékben. Sertéstenyésztés A köztenyésztés jellege zsirsertés. Az egész járásban csupán egyetlen községnek, Balatonedericsnek van engedélye hussertéskan használatára. II. 32.
