Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
Tapolcai járás Területe: 102.231 kát. hold. Lakossága: 39.939 Szinmagyar lakosságú járás, a vármegye legnagyobb járása. Tele van a magyar nemzet történelméből való emlékekkel. Szigliget vára, melynek romjai a község melletti erdős hegykupon állnak, olyan jelentékeny erősség volt, amelyet a törökök sem bírtak elfoglalni. 1672-ben villámcsapás következtében leégett és azóta nem épült fel. Csobánc várának is már csak a romjai láthatók Gyula- keszi fölött. A járás székhelye, Tapolca nagyközség alatt, egy földalatti forrás nagy barlangokat vájt, melyekbe mesterséges lejáratok vezetnek. A járás területén számos érdekes vulkanikus eredetű és jellegzetes alakú bazalthegy van, amelyekből nagy mennyiségű, útépítésre kiválóan alkalmas, követ termelnek. így, Badacsony hires szőlőhegye, közvetlen a Balaton partján (438 m.) A hegyen, — amelynek vulkanikus eredetét a begytetőn lévő kráterszerü mélyedés is igazolja, — hajdan Pálos kolostor volt, mely egyike volt a veszprémi püspöki megye első nyolc Pálos kolostorának. 1268-ban építették. Badacsony hegyen a Balatoni szövetség múzeumot rendezett be. Tapolcától Délre emelkedik a hatalmas Szentgyörgy hegy, Nemesgulács fölött a gulácsi hegy, amelyek mind kiváló l or- termő helyek. Mindezek a hegyek a balaton déli részéről nézve, a természet egész különleges művészi elrendezésében, páratlanul varázslatos, oly látványt nyújtanak, amellyel kevés ország dicsekedhetik. Növénytermelés A tapolcai járás legnagyobb része hegyitalaj, köves, mezőgazdasági művelésre kévésbbé alkalmas inkább, gyümölcs és szőlő termelésre. A járás területének nagy részét erdőség és gyenge minőségű köves legelők borítják. Tapolcától kezdve egészen a Balatonig kb. 5—6 km. szélességben vályogtalajok vannak, amelyeknek egy részén azonban Raposkától Délre a Balatonig kb. 2 km. széles sávban tőzegtalajok húzódnak végig. Tapolcától Északnyugatra a tapolca—sümegi vasútvonal mentén kb. 1'5 km. szélességben szintén vályogtalajok húzódnak végig. A kőzetek nagyrésze dolomit, részben mészkő. Nagyobb területet borit be a bazalt is, amely azonban csak foltokban van az egész járásban. 496
