Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Baranyavármegye általános jellemzése
48 kovich Béla J., Lorvich József J., Terczki Jakab M. Pt. Koszorús Péter J., Máté János V., Rostás János V., Hapli József J., Nagy Sándor J., Hecker Jakab T., Dörgő József G., Bohn József )., Heinek Henrik G., Schiller Sebestyén J., Rostás Ferenc V., László Antal J., Dömse Antal T., Wolfárt János G., Nagy Imre J. Mohácsi járás Területe : 90.654 kát. hold. Lakossága : 31.558. Ezt a járást is túlsúlyban németek lakják (66 százalék), a magyarok lélekszáma mindössze 9669 (34 százalék). A járás jellege a Dunára támaszkodó lankás, termékeny dombvidék. Itt vonul át a Duna jobb partján a Buda—Mohács—eszéki történelmi nevezetességű országút, a XVI. századbeli török beözönlésnek sokszor használt legfőbb útvonala. A Csele pataknak Dunába torkolásánál áll a szomorú emlékmű mohácsi ütközet emlékműve, ahol II. Lajos király halálát lelte. (1526. augusztus 29.) E járás területére esik Frigyes kir. herceg sátorhelyi uradalma, a Magyarországtól elszakított béllyei uradalom egyik része. Növénytermelés A járás legnagyobb része vályogtalaj. A patakok és kisebb csermelyek környékén agyag is található. A Duna felöli rész kötöttebb agyagtalaj, úgyszintén a mohácsi sziget. Altalaj szempontjából a járás északnyugati része és Mohácstól délre- eső része meszes. Mohács sziget altalaja mész-csigás. Általánosságban az egész mohácsi járásnak igen jóminőségü a termőtalaja. A járás csapadékviszonyai mostohák. 1901 — 1930-ig átlagban Mohácson pld. csak 600 mm. volt az évi csapadék. Az 1933 évben a csapadék mohácson 666 mm. volt. A kapásnövények területe megközelíti a négy gabonaféle termésterületét, ami a járás növénytermelésének fejlettségét igazolja. A járás területén ugyanis a gabonafélék termőterülete 36—37.000 k. hold, mig a kapásnövények termőterülete 29— 30.000 k. hold között ingadozik. Búzát 18.700 holdon, rozsot 1600 holdon, árpát 5—6000 k. holdon termelnek. Külön kiemelendő a járás tengeri termelése, amely az 1933. évben a 23.000 k. holdat elérte. A járás termésátlagai a baranyavári járás után a második helyet foglalják el a vármegyében. Külön ki kell emelni a herceg Montenuovó uradalom németbolyi gazdaságát, hol Manninger G. Adolf jószágigazgató gazdasági főtanácsos, kamarai növénytermelési szakosztályunk elnöke nemcsak a mohácsi járás, Baranyavármegye, hanem
