Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
400 Alsólendvai járás Területe : 62.680 kát. hold. Lakossága : 19.209. Csonka járás. A régi alsólendvai járás egy része. A járás régi székhelyével Alsólendvával együtt, a járás 48 községét csatolta a tranoni békeparancs a szerb államhoz. Az elcsatolt Alsólendva történelmileg igen nevezetes hely. Még a rómaiak idejében építették, a mostani Alsólendva helyén állott, Halicano városát, amelyen keresztül vezette Attila seregét Itália ellen. A hun fejedelemnek a szomszéd Steierben lévő táborozó helyét még ma is „Attila völgyéinek nevezik. Árpád idejében a magyarok Lindvának nevezték. A járás jelenlegi székhelye, Lenti, a mohácsi vész után „Nemti“ néven Zalaegerszeggel együtt, Zalavármegye legerősebb végvára'volt. A járás nemcsak Zalavármegyének, hanem az egész kamarai körzetnek is csapadékban leggazdagabb része. Folyóvizekben is bővelkedik, mert a Kerka és annak mellékfolyói bőven öntözik. A herceg Eszterházy hitbizomány nagybirtokai fekszenek a járás területén, mig a járás székhelyén nagy hercegi fa- üzem van. A Celldömölk—rédicsi vasút határállomása Rédics, szám- bavehető tranzitóforgalma azonban nincs. N övény ter mêlés Az alsólendvai járás megmaradt északi része, nagyrészben fakószürke vályogtalaj, altalaja szürke agyag, helyenként már- gás. Ramocsa, Kerkapéntekfalu, Kerkanémetfalu, Kozmadombja, Kerkakutas, Kerkaujfalu, Cup, Pórszombat, Kerkabarabás, Kerkaszentmihályfa, Bárhely, továbbá Résznek, Zalaszombatfa, Belsősárd és Szijártóháza, Külsősárd, Lenti, Rédics, Gosztola, és Máhomfa községek határa vasas kaviccsal kevert fakószürke homok. A járás csapadékviszonyai annyira kedvezőek, hogy a 30 éves csapádék átlagban, mely 1901-től 1930 évekre szólóan tünteti fel az évi csapadékátlagokat, a vármegyében az alsólendvai járás területén mérték a legmagasabb évi csapadékot. A járás területén főként a gabonafélék termelése van felkarolva. Évi átlagban mintegy 7.000—7.500 kát. holdon termelnek búzát, 6.000 kát. hold körül rozsot, őszi és tavaszi árpát 300— 300 hold körül, mig zabot mintegy 1500—1700 holdon. A búza termelése mellett erősen felkarolják a rozsot, ami azzal magyarázható, hogy a járás területén az említett kavicsos, fakószürke homoktalajok, csak rozsot termő földek. Az alsólendvai járásban a kisbirtokosok — bár kisebb területeken,
