Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
401 — de általánosan termelik a pohánkát, (hajdinát) emberi táplálkozás céljaira. A köles termelése már nagyobb területen folyik. A takarmánynövények közül a lóhere termelés mintegy 1.700 holdat, a lucerna termelés pedig 250—300 kát holdat köt le. Erősebben felkarolják a biborhere termelését is, amely 700—800 kát. hold évente. Kapásnövények közül elsősorban a tengeri jön számba, melyet 2.400—2.700 kát. holdon termelnek. A burgonya termelése a járás területén ritkán lépi túl a 2.000 kát. holdat. A cukor- és takarmányrépa termelése a járás területén nem nagy arányú, mert a cukorrépa alig 30—40 holdat, a takarmányrépa pedig 350 - 400 holdat foglal le. Figyelemre méltó a járás területén a rost len termlése, amelynek termelését különösképen a kedvező csapadékviszonyok miatt karolták fel. Ugyanígy figyelemreméltó a fejeskáposzta termelés is, amelynek termelését a járás egyes községeiben, szántóföldi termelésként is űzik. Különösen a tengeri termelés köztes terményeként babot, tököt termelnek nagyobb mennyiségben, mig a takarmányrépával együtt kisgazdaságokban a mák termelése is köztesterményként van felkarolva. Tengeri közt seprő cirkot is termelnek a kisgazdaságok, egyrészt saját háztartásuk szükségleteire, másrészt háziiparként való feldolgozásra. Az alsólendvai járás termésátlagai elég alacsonyak. Búzából, rozsból a zalamegyei járások közül itt a legalacsonyabb a termésátlag, de az árpa és a tengeri termése sem éri el a vármegye átlagát. Egyedül a burgonya termés mutat fel jobb eredményt. Állattenyésztés Szaruasmarhatenyésztés Mindenütt nyugati piros-tarka tenyésztés folyik. Magyar marha itt nincs. A nép nagyon szegény és ez a szegénység meglátszik az állatállományán is. Jellegzetesebb, vagy kiemelkedőbb szarvasmarhatenyésztés ebben a járásban nincs. Lótenyésztés Nagy többségben van a hidegvérű ló. Legtöbb nehéz anyakanca Szentgyörgyvölgy, Lenti, Zalabaksa, Résznek és Csesz- treg községekben van. A melegvérüek Hámoron, Lentikápolnán és Lentiszombathelyen vannak jelentősebb számban. Sertéstenyésztés Jellemző, hogy a köztenyésztésben több a hússertés, mint a zsirsertés. E tekintetben Zalának ez a járása, épp úgy, mint a zalaegerszegi járás is, egészen elüt az Alsódunántul másik 11. 26.
