Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
393 borokra összesen 91.603 hl., a vármegyei összes bortermésnek közel íele : 46'5 százaléka. Tekintve azt, hogy a színes borok mennyisége 48.159 hl., a vármegyei bortermésnek csupán 24'4 százaléka, a fehér bor mennyisége viszont 148.549 hl., ami a vármegyei bortermésnek 75.6 százalékát teszi, nyilvánvaló, hogy Zalavármegye szőlősgazdái túlnyomó részben fehér bort termelnek s ezen mennyiséggel vármegyéink között az első helyet Zalavármegye foglalja el. De nemcsak a fehér bor mennyiségével, hanem minőségével is vezet a vármegye. Az 1933. évi fehér bortermésből 72*717 hl. esik a finomabb pecsenye- és jobb minőségű asztali borokra, amely mennyiség a vármegye összes fehér bortermésének közel felét : 48*9 százalékát teszi. Még jobban domborodik ki a vármegye fehér minőségbortermelésének jelentősége, ha megemlítjük, hogy 14*672 hl-es fehér finom pecsenyebor termésével Zalavármegye egyedül az egész kamarai kerület ily minőségű bortermésének közel háromnegyedrészét: 63*7 százalékát termelte. Ez a magasan kiemelkedő minőségtermelés túlnyomó részben a badacsonyi, kisebb részben a balatonmelléki és igen csekély részben a somogy—zalai borvidékre esik. A badacsonyi és balatonmelléki borvidékek hegyvidékének kitűnő fekvése, talajának vulkanikus eredete és rendkívül alkalmas összetétele, melegsége, a Balaton vizének kedvező hatása, általában a kimagasló szőlőkultura feltételeinek szerencsés összejátszása adja meg a különleges minőségtermelés alapját egyfelől, másfelől az itt telepitett, egy ősi szőlőkultura folyamán kialakult és a természeti viszonyoknak legmegfelelőbben kiválogatott szőlőfajták adják azt a magas fehér borminőséget, amellyel ez a vidék a minőségtermelés tekintetében Tokaj Hegyalja után az első helyet foglalja el. A magasan kiemelkedő minőségtermelés mellett nem hallgathatjuk el, hogy Zalavármegye szőlőtelepitvényeinek jelentős része amerikai direkttermőkkel van telepítve. Sőt 5.190 kát. holdat kitevő területével vármegyéink között a második helyet foglalja el. Az alsólendvai, nagykanizsai, letenyei, novai, pacsai és zalaegerszegi járások szőlőterületeinek túlnyomó része ezekkel a fajtákkal van telepitve. A muramenti szőlőterületeknek az amerikai direkttermők szinte kizárólagos fajtái, mivel ezek a területek európai szőlőfajták termelésére alkalmatlanok. Nem is itt van a bennük rejlő veszély, hanem abban, hogy az amerikai direkttermők, a minőségtermelés mérhetetlen kárára, ma már a hegyvidékekre is feljutottak. A vármegye 1933. évi kát. holdankinti átlagtermése 650 liter volt, a kamarai kerület átlagának 89*4 százaléka. Zalavármegye területén 1933-ban az uj borok átlagára a következő volt : Finomabb fehér boroknál 32 fillér, asztali fehér boroknál 19 fillér, siller boroknál 19 fillér és vörös boroknál 17 fillér literenkint. A vármegye múlt évi bortermésének értéke 3,767.000 P.-re
