Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
391 A teljesen kevert anyagú, csupa keresztezésekből álló községi nyájak tenyészértéket egyáltalában nem képviselnek. Ebben a vármegyében a számuk is kevés. Leginkább a tapolcai járásban talákozunk velük, ahol a községi nyájakban a legkülterjesebb tartásmód mellett minden irányítás nélküli közönséges szaporítás folyik. Baromfitenyésztés Zalavármegye baromfiállománya 2,149.068 drb. Ennek túlnyomó többsége, közel 80 százaléka tyúkféle. Ez után sorban a lúd, kacsa és pulyka következik. Jellemző a vármegye baromfitenyésztésére, hogy főképp a tyúkfélék és a ludak, de az összes baromfifajtákat egybevéve is a baromfiak ebben a vármegyében vannak az egész ország területén a legsűrűbben. Ennek oka a vármegye nagy népsűrűsége, sok kisebb nagyobb községe, ahol minden kisgazda és pusztai cseléd tart több-kevesebb baromfit. Emellett Zalamegyének Ausztriával való követlen szomszédsága is nagyon kedvezett a baromfitartás fellendülésének, mert a tyuká- szok ebből a vármegyéből hosszú idő óta sok tyúkot, csirkét és tojást szállítottak ki és szállítanak ki még ma is Ausztriába. A baromfitartás Zalavármegye kisembereire nézve, tehát a gazdaközönség legszélesebb rétegére nézve, nagy nemzet- gazdasági értéket jelent. A minél jobb termelői árak biztosítása, legalkalmasabb értékesitési módszer meghonositával itt széles néprétegek megélhetésének válnék könnyítőjévé. A legutóbbi években, 1934- és 35-ben ebben az irányban jelentős kísérletek történtek. Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara úttörő munkához fogott és az egyes járási közigazgatási hatóságok, járási és községi mezőgazdasági bizottsági vezetők megértő és hathatós támogatásával néhány nagyobb vidéki gócponton baromfi exportvásárt rendezett. Ezeket a nép mindenütt örömmel fogadta, mert a piaci áraknál jobb árakat kapott és igy kézzelfogható hasznot érzett belőlük. Bár az eddig megtartott egy-két exportvásár még csak helyi kísérletnek tekinthető és ez a munka még nagyon is kezdet kezdetén van, az első jelek máris azt mutatják, hogy az ut és az irány helyes és az exportvásároknak szélesebb arányú való fejlesztésétől és rendszeresítésétől jelentőségteljes eredmény várható. A köztenyésztés tyukállománya túlnyomó többségben a legkülönbözőbb szinü magyar és annak főképp rhode islandi és leghorn kakasokkal való keresztezése. A kacsa- és ludállo- mány az általánosan elterjedt közönséges magyar kacsákból és ludakból áll, a pulykákat leginkább a nagyobb gazdaságok tartják és pedig főképp a bronz és a fehér mexikói fajtát. A nagyobb baromfitelepek közül hírneves és országos viszonylatban is kiemelkedik Eitner Sándor salomvári baromfitenyészete.
