Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
390 Lótenyésztés A 32.350 főnyi lóállományból 18.816 drb. hideg és 13.534 drb. melegvérű. A hidegvérnek az alsólendvai, keszthelyi, le- tenyei, nagykanizsai, novai, pacsai, zalaegerszegi és a zala- szentgróti járásban vannak többségben és csak a balatonfüredi, sümegi és tapolcai járásokban maradnak kisebbségben a me- legvérüek mögött. A vármegyében 56 köztenyésztési igazolvánnyal ellátott nehéz és egy könnyű magánmén van. A nagykanizsai m. kir. állami mén telepről pedig 16 fedeztetési állomásra 23 vérbeli és 18 hidegvérű, összesen tehát 44 mén van kiadva. A kiválóbb uradalmi tenyészeteket az egyes járások ismertetésénél soroljuk fel. Sertéstenyésztés A 121.011 főnyi sertésállományból 106.085 a zsir és 14.926 a hússertés. Jellemző a hússertésnek a köztenyésztésben való nagyarányú térfoglalása. E téren az alsólendvai és a zalaegerszegi járások vezetnek. A nép itt már hosszú idő óta foglalkozik hússertés tenyésztéssel és ezt nem konjunktura- szerüen, hanem rendszeresen és hozzáértéssel űzi. Bár a háború utáni években a hússertés tenyésztés megyeszerte nagy lendületet vett, legújabban erős lanyhulás és visszaesés érezhető benne. A mangalica a vezető szerepét a fenti két járás kivételével a vármegye összes járásában erősen tartja. Az uradalmakban úgy a zsir-, mint a hússertésekkel szakszerű és belterjes tenyésztés folyik. Közülük néhány kiváló tenyészet országos törzskönyvezés alatt áll. Ezekről az egyes járások ismertetésénél emlékezünk meg. Juhtenyésztés Zalavármegye juhállománya 47.105 drb. Ebből 40.238 esik az uradalmakra, 6.727 pedig a községekre. A juhállomány túlnyomó többsége, 85'8 százaléka, egyúttal pedig az értékesebb része az uradalmak kezén van és csak 14'2 százaléka van a kisgazdák tulajdonábán. Az uradalmi nyájak legnagyobb része magyar fésüsgyapjas merinó, kisebb mértékben hús-, legkisebb mértékben posztógyapjas merinó. A tenyészcél elsősorban gyapjunyerés és helyenkint ürühizlalás. A juhászatokra az utóbbi évek alacsony gyapjuárai miatt kedvezőtlen idők jártak. Jórészt ez volt az oka, hogy a gazdaságok tartózkodtak a nagyobb befektetésektől és a törzsnyájaikat csökkentették. Újabban azonban a legjobb tenyészetekben országos törzskönyvezés indult meg és ennek már is előnyös hatásai mutatkoznak a tenyészanyag és a gyapjuminőség javulása tekintetében.
