Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
386 Zalavármegyében a gabonafélék termelésének nagyobb aránya mellett a kereskedelmi és ipari növények főként pedig a hüvelyesféléknek tisztán — főnövényként — való termelése nagyon csekély. Az ipari növények és hüvelyesek termelése kamarai körzetünkben legkisebb Zalavármegyében. Zalavármegyében a szálastakarmánnyal, kereskedelmi és ipari növényekkel, kapásnövényekkel bevetett terület összege csak 62'2 százalékát teszi ki a gabonafélékkel bevetett termő- területnek. E kedvezőtlen arány a vármegye talajviszonyai miatt alakult ki. Az állami búzavetőmag csereakció, valamint az egyes olyan uradalmakból történő vetőmagvásárlás, ahol már azelőtt is Bánkuti 1201-es minőség búzát termelték, indította meg a vármegye területén a búza vetőmag átcserélést. Az 1933. évben a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség a földmivelésügyi minisztériumi akció keretében 3600 q. búza vetőmagot juttatott Zalavármegye területén a nagy-, közép- és kisgazdaságoknak. A rozstermelés a vármegye területén igen jelentős. Rozsot évi átlagban a búza termőterületnek mintegy 75—80 százalékán termelnek. E százalékos számarány azonban évről-évre nagyobb ingadozásnak van kitéve. Sajnos az 1934. évi rozs termés vármegye szerte nagyon gyenge volt és több helyen a termés vetőmagnak nem volt alkalmas az aszálykár miatt. Kamaránk a községi és járási mezőgazdasági bizottságok jelentése alapján illetékes helyre a kellő időben előterjesztést tett s kérelmezte a szükséges mennyiségű rozs vetőmag biztosítását. Kérelmünkre, valamint a vármegyei gazdasági felügyelőség és a vármegyei gazdasági egyesület hasoncélu kérelmére, a m. kir. földmivelésügyi minisztérium 40 vágón rozs vetőmagot osztott szét a vármegyei felügyelőség utján. Őszi árpát évente mintegy 3—4000 kát. holdon, tavaszi árpát 15—17.000 kát. holdnyi területen termelnek, a zabtermelés évi átlagban 1—2000 kát. holddal felülmúlja az árpatermelést. A tengeri termelés a vármegyében már igen jelentős s általában 39—41.000 kát. hold körül mozog. Azonban különösen a kisgazdaságok termelése igen vegyes fajtájú, s ennek következtében értéktelenebb. A m. kir. Növénytermelési Hivatal néhány nagyobb gazdaságban vetőmag elszaporitás céljaira korábban érő „Putyi“ tengerit termeltet, amelynek termelése a régebbi időben Zalavármegye nagy területein általános volt. A közép- és nagygazdaságok tengeri termelése már egységes és termésmennyiség szempontjából is jobban kielégítő, mint a kisebb gazdaságok tápszegény talajainak termésátlagai. A burgonya termelés a vármegye területén nem nagyon elterjedt, mégis 22—24.000 kát. holdon termelik. Ennek mintegy 5/6-od része kisbirtokokra, 1/6-od része pedig nagybirtokokra esik. Általában az „Ella“ étkezési burgonyát termelik,
